Az alacsony alapkamat megváltoztatja a németeket

Németországban az alacsony kamatok miatt csökken a lakosság megtakarítási hajlandósága.

A német szövetkezeti hitelintézetek szövetsége (BVR) kedden ismertetett felmérése szerint a megtakarítási ráta – a megtakarítás aránya a jövedelemben – 2008 óta folyamatosan csökken, 11,5 százalékról 10 százalékra süllyedt 2013 közepéig.

Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamata is csökkent. Az irányadó kamat 2000-től 2008 októberéig 4,25 százalék volt, azóta pedig a világméretű gazdasági válság elmélyülésével, majd az euróövezeti államadósság-válság kialakulásával 0,50 százalékra süllyedt.

A BVR szerint a német megtakarítási ráta elsősorban az EKB kamatpolitikája miatt csökken. A kamatszint süllyedése gyengíti „a német megtakarítási és öngondoskodási kultúrát”, ezért az EKB-nak nem szabad tartósan a történelmi mélyponton tartania irányadó kamatát – emelte ki Andreas Martin, a német takarékszövetkezeteket összefogó szervezet igazgatósági tagja. Az alacsony kamatok visszavetik az öngondoskodást szolgáló „hagyományos pénzügyi termékek hozamát és a megtakarítási hajlandóságot” – tette hozzá.

Az utóbbi hetekben egy másik vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az alacsony kamatszint veszteséget okoz a német lakosságnak. Az Allianz biztosítótársaság elemzése szerint a világgazdasági válság elmélyülése óta meredeken csökkenő kamatok évente fejenként 290 euróba kerülnek a németeknek.

A veszteség legnagyobb részét azonban ellensúlyozza, hogy nemcsak a betétek, hanem a hitelek kamatai is csökkentek, ami az Allianz modellszámításai alapján fejenként évente 190 euró könnyebbséget jelent. A veszteség így 70 euró évente, ami 5,8 milliárd eurót jelent az egész lakosságot tekintve.

Ugyanakkor a BVR felmérése szerint a németek pénzben vagy pénzügyi termékekben tartott vagyona továbbra is növekedik. Tavaly éves összevetésben 4,9 százalékos – 229,3 milliárdos – növekedést regisztráltak, a 80 milliós országban így tavaly év végén 4939 milliárd eurót tett ki a háztartások pénzügyi vagyona. A bővülés egyharmada árfolyamnyereségből származott, kétharmada új forrás.

Háztartásonként az átlagos pénzügyi vagyon 121 500 euró, amivel szemben 38 500 euró tartozás áll. A hitelállomány mérsékelten, háztartásonként átlagosan 150 euróval nőtt 2012-ben.

A pénzügyi vagyon mellett a német állampolgárok 2012 végén további 7337 milliárd euró értékben rendelkeztek egyéb formában – elsősorban ingatlanban – megtestesülő vagyonnal. A teljes nettó – a tartozások levonása után maradó – vagyon így 10 710 milliárd euró, vagyis háztartásonként 236 400 euró volt tavaly év végén.