– A GDP-arányos államadósság csökkenése tendencia, amely az IMF-hitel törlesztése miatt a harmadik negyedévben is folytatódhat – mondta a szeptemberi eleji adatok kapcsán Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Magyar Hírlapnak szeptember 2-án. A TakarékBank és a K&H Alapkezelő szakértői is hasonlóképpen vélekedtek.
Domokos László szerint a kockázatok másik csoportja a természeti környezet védelméhez kapcsolódik. „A környezeti kérdések elhanyagolása hosszú távon rontja a gazdasági versenyképesség infrastrukturális feltételeit, károsan befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, ami számottevő állami kiadást indukálhat az egészségügyi szektorban. Ugyanakkor a környezetvédelmi programoknál is fontos követelmény kell legyen, hogy a forrásokat hatékonyan, takarékosan használják fel” – figyelmeztetett az ÁSZ elnöke.
Hitelezés nélkül nem lesz növekedés, ezért a hitel-betét mutató javulása elengedhetetlen a növekedés beindításához és fenntartásához – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán az Állami Számvevőszék Országkockázatok, hosszú távú államháztartási kockázatok című konferenciáján.
Varga Mihály az ÁSZ honlapján olvasható beszámoló szerint elmondta: 2010-ben Magyarország Görögországgal, Írországgal és Portugáliával volt egy kockázati közösségben. „Portugália azóta sem tudott megbirkózni a problémákkal, Írország növekedése nem fenntartható, Görögország története pedig ismert a médiából” – tette hozzá.
A pénzügyi válság nemzetközi következményei között Varga Mihály felsorolta az állam és magánszféra adósságának megugrását, a jegybanki alapkamat emelését, az erős társadalmi és politikai bizonytalanságot, az ellenőrizhetetlen gazdasági folyamatok beindulását, a felzárkózási folyamat elakadását. „Magyarország ezeket a problémákat kezelni tudta, ezeket a gondokat el tudta kerülni az elmúlt három évben” – mondta a miniszter.
