Az államadósság jelenti a legnagyobb problémát

Domokos László számvevőszéki elnök szerint pont ezért szükséges a közpénzfelhasználásnál a folyamatos kockázatelemzés.

Az ÁSZ honlapján olvasható beszámoló szerint Domokos László kiemelte: az államadósság csökkentésének, kezelésének elsődleges feltétele, hogy az államháztartás minden évben az egyensúlyi vagy ahhoz közeli állapotban legyen.

Az Állami Számvevőszék elnöke előadásában kifejtette, hogy az államháztartási folyamatokkal, a közpénzfelhasználással kapcsolatos kockázatelemzés stratégiailag fontos tevékenység az ÁSZ számára. „Egyrészt megalapozza az ellenőrzési témaválasztást, a helyszínek kiválasztását, és meghatározza az ellenőrzési munka terjedelmét; másrészt a kockázatok felmérése az ellenőrzések tárgya is lehet” – mondta a beszámoló szerint Domokos. Hozzáfűzte, hogy felismerve a kockázatelemzés fontosságát, az Állami Számvevőszék szervezeti átalakításának keretében 2012 elejétől kockázatelemző osztály működik a szervezeten belül.

Domokos László bemutatta a kockázatelemzés folyamatának fő összetevőit, rámutatva, hogy a kockázatelemzés egyfajta keretbe foglalja az ellenőrzés folyamatát: egyrészt megjelenik az ellenőrzési folyamat legelején, a stratégiai tervezés, a témaválasztás, valamint az egyes ellenőrzések előkészítése kapcsán, másrészt a folyamat végén is jelen van az ellenőrzési jelentések véglegesítése, illetve a visszacsatolások során.

Globális szinten is a legnehezebben kezelhető kockázatok közé sorolta az ÁSZ elnöke a nagy társadalmi ellátó rendszerek – azaz az egészségügy, az oktatás, a szociális- és nyugdíjrendszer – strukturális problémáit.

Az ÁSZ az államháztartás központi szintje mellett különös figyelemmel tekint az önkormányzatok gazdálkodására, hiszen az önkormányzatok is az államháztartás részei, így például az adósságuk szintén az államadósságot növeli. Az ellenőrzések további fontos területe állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás – fűzte hozzá Domokos.

Kifejtette, hogy olyan fenntartható finanszírozási rendszert kell kialakítani, amelyben érdekeltté tehetők a gazdálkodó szervek, és az államnak is megéri támogatást nyújtani, mert látja a hosszú távú hasznait. „A beruházások kiválasztásánál kívánatos, hogy a jövedelmezőségi szempontok fokozottabban érvényesüljenek, növelve ezáltal e projektek fenntarthatóságát, amihez – nem utolsósorban – az állam is valószínűleg nagyobb kedvvel nyújt támogatást" – tette hozzá az elnök.

– A GDP-arányos államadósság csökkenése tendencia, amely az IMF-hitel törlesztése miatt a harmadik negyedévben is folytatódhat – mondta a szeptemberi eleji adatok kapcsán Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Magyar Hírlapnak szeptember 2-án. A TakarékBank és a K&H Alapkezelő szakértői is hasonlóképpen vélekedtek.

Domokos László szerint a kockázatok másik csoportja a természeti környezet védelméhez kapcsolódik. „A környezeti kérdések elhanyagolása hosszú távon rontja a gazdasági versenyképesség infrastrukturális feltételeit, károsan befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, ami számottevő állami kiadást indukálhat az egészségügyi szektorban. Ugyanakkor a környezetvédelmi programoknál is fontos követelmény kell legyen, hogy a forrásokat hatékonyan, takarékosan használják fel” – figyelmeztetett az ÁSZ elnöke.

Hitelezés nélkül nem lesz növekedés, ezért a hitel-betét mutató javulása elengedhetetlen a növekedés beindításához és fenntartásához – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán az Állami Számvevőszék Országkockázatok, hosszú távú államháztartási kockázatok című konferenciáján.

Varga Mihály az ÁSZ honlapján olvasható beszámoló szerint elmondta: 2010-ben Magyarország Görögországgal, Írországgal és Portugáliával volt egy kockázati közösségben. „Portugália azóta sem tudott megbirkózni a problémákkal, Írország növekedése nem fenntartható, Görögország története pedig ismert a médiából” – tette hozzá.

A pénzügyi válság nemzetközi következményei között Varga Mihály felsorolta az állam és magánszféra adósságának megugrását, a jegybanki alapkamat emelését, az erős társadalmi és politikai bizonytalanságot, az ellenőrizhetetlen gazdasági folyamatok beindulását, a felzárkózási folyamat elakadását. „Magyarország ezeket a problémákat kezelni tudta, ezeket a gondokat el tudta kerülni az elmúlt három évben” – mondta a miniszter.

Varga Mihály szerint óriási eredmény, hogy a konszolidáció mellett Magyarország sikerrel törlesztette devizaadósságát; kedden például a 3 hónapos papírok értékesítésénél a kamatok történelmi mélypontot értek el, amivel a piac visszaigazolja, hogy jó az irány, bár a nemzetközi folyamatok is segítették ezt. Akárcsak az, hogy negyven éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint most – fűzte hozzá a miniszter.

Elmondta, fontos eredmény, hogy kilenc év után Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, a strukturális egyenleg pedig szintén javult. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy trendváltás történt a magyar államadósság területén: a külső egyensúly szembetűnően javult.