A hatályos munka törvénykönyve két módon teszi lehetővé a munkabér megfizetését, egyrészt készpénzben, másrészt bankszámlára utalással. A munkaszerződések, kollektív szerződések jellemzően rögzítik, hogy a munkáltató a munkabért átutalással fizeti meg, amivel a munkáltató lényegében arra kötelezi munkavállalóját, hogy saját költségére tartson fel bankszámlát – ismerteti csütörtöki közleményében a PwC Magyarország.
Az elmúlt hónapokban – a megnövekedett banki költségekre hivatkozva – számos munkavállaló szüntette meg bankszámláját és tájékoztatta arról munkáltatóját, hogy a munkabérét készpénzben kéri. A munkáltatók a munkabér-fizetési kötelezettséget ilyen esetben – bankszámla hiányára hivatkozva – nem tagadhatják meg, és kötelesek arról gondoskodni, hogy a munkabért – a készpénzfizetésre vonatkozó szabályok szerint – a munkavállalónak megfizessék. A készpénzfizetés viszont jelentős többletteherrel jár a munkaadónak.
„Álláspontunk szerint a jelenlegi munkajogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató arra hivatkozva szüntesse meg a munkaviszonyt, hogy a munkavállaló nem rendelkezik bankszámlával, és bankszámla hiányában arra sincsen lehetősége, hogy a munkavállaló munkabérét mindaddig visszatartsa, ameddig a munkavállaló ismételten nem nyit bankszámlát” – idézi a közlemény Szűcs Lászlót, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédjét.
A jogszabály azt nem teszi kötelezővé, hogy a munkáltató a munkavállaló bankszámlájára teljesítse az utalást. Amennyiben a munkavállaló egy közös „családi” bankszámlát jelöl meg, úgy az utalás arra is teljesíthető. Amennyiben a munkabért magyarországi bankszámlára utalják, a kifizetés nem okozhat költséget a munkavállaló számára.
Szűcs László szerint a munkáltatók többféle módon értelmezik a hivatkozott szabályt. Jelentősebb részük nem biztosít költségtérítést a készpénz felvételéhez kapcsolódóan. Akadnak azonban olyanok is, akik a banki költségek „fedezésére” átalány jellegű költségtérítést biztosítanak, sőt, olyan is, aki bekéri a bankszámla kivonatot, és az azon feltüntetett banki költségeket téríti meg részben vagy egészben. Az utóbbi két megoldás esetén a munkáltatók azzal a problémával szembesülnek, hogy bár munkajogilag költségtérítésről van szó, a juttatás mégsem biztosítható a munkavállalók számára adómentesen – ismerteti az ügyvéd.
