Egy kampány miatt ropoghat még több alma a fogak alatt

Mintegy 20 százalékkal növelnék az évi 15 kilós fejenkénti fogyasztást. A kedvencek: jonatán, golden és idared.

Magyarország almafogyasztása évente és fejenként 15 kilogramm, amit a mostani almanépszerűsítő kampánnyal 20 százalékkal lehet növelni – mondta Fazekas Sándor kedden az egyik budapesti Spar szupermarketben. A vidékfejlesztési miniszter az alma promóciós kampány indításakor kijelentette: a célkitűzés reális, az idén ugyanis mintegy 580 ezer tonna alma termett az országban. E mennyiség harmada kerül közvetlenül fogyasztásra, további kétharmad léalmaként vagy feldolgozott formában kerül a piacra. Hozzátette: a legnépszerűbb almafajták továbbra is a jonatán, a golden, valamint az idared. A kampány célja, hogy felhívja a belföldi vásárlók figyelmét, vegyenek minél több magyar almát.

A dinnyepromóció sikere tette lehetővé a program kiterjesztését újabb gyümölcsökre. Ismert, a dinnye népszerűsítő kampánya 2011-ben kezdődött a termelők és a felvásárlók részéről, a VM 2012-ben karolta fel az ügyet és nyújtott szakmai segítséget, állami forrást egy hatékony kampány megvalósításához. Tavaly a promóció hatására a dinnye 70 százalékát magyar fogyasztók vásárolták meg, míg 2011-ben az arány 50 százalék volt.

Saltzer Kornél ügyvezető igazgató arról beszélt: a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. 400 üzletében a múlt évben mintegy 6 millió kilogramm magyar almát értékesített. Az idén az első kilenc hónapban pedig mintegy 5 millió kilogramm magyar almát adtak el. Ez a mennyiség az előző év azonos időszakához viszonyítva 16 százalékkal több. Idén, az év végére így várhatóan 18-20 százalékkal több magyar almát adnak majd el a Spar Magyarország üzleteiben, mint az előző évben.

Az értékesített almamennyiség döntő hányada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik – mondta az ügyvezető igazgató. A Spar Magyarország számára itt 380 termelő termeli a jó minőségű magyar almát 1700 hektáron.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke az MTI-nek elmondta: a magyarországi almatermő-terület 26-27 ezer hektár. Idén fordított volt a helyzet, mint tavaly, mivel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei almáskerteket érte fagykár, és ott különböző termékenyülési gondok is adódtak, míg a Duna–Tisza közén, valamint Zala és Somogy megyében jó volt a termés. Az étkezési alma nagy része innen származik az idén.

Az általa 550-560 tonnásra becsült termést, „jó-közepesnek” minősítette. A kiugróan jó almatermő években 700-800 ezer tonna terem – tette hozzá. A FruitVeB elnöke úgy vélte: a termesztési arányokon kell javítani, azaz 2020-ig célszerű volna elérni, hogy a megtermelt alma mennyiségének legalább 40-50 százaléka étkezési alma legyen. Ehhez pedig biztosítani kell a megfelelő tároló és logisztikai hátteret is.

Simon Miklós (Fidesz) országgyűlési képviselő a szabolcsi emberek nevében arról beszélt, hogy a megyében élő almatermelők számára nagy lehetőség a jó minőségű termékek bemutatása a fővárosban.