Az indoklás szerint a díjat azokért az empirikus kutatásokért kapták, amelyekkel – egymástól függetlenül – azt vizsgálták, hogyan lehet több évre előre jelezni a részvény- és kötvénypiaci árak változását.
A piaci eszközök árának alakulásától függ egy sereg gazdasági döntés, például a megtakarításokról vagy egy ingatlan megvásárlásáról – írta a stockholmi akadémia. Ezen eszközök fel- vagy alulértékelése hozzájárulhat pénzügyi válságokhoz, és ahogy a legutóbbi globális válság mutatja, az ilyen krízisek kárt okozhatnak a gazdaság egészében.
Fama, akit évek óta a közgazdasági Nobel-díj esélyeseként emlegettek, az 1960-as évek elején bemutatta, hogy rövid távon szinte lehetetlen előre jelezni a részvényárfolyamok alakulását. Hansen kidolgozott egy olyan statisztikai módszert, amellyel tesztelni lehet az eszközárak változásáról szóló elméleteket. Shiller pedig közreműködött a gazdasági szereplők által szorosan figyelt egyik adat, az amerikai lakásárak mérőszámának kidolgozásában.
Eugene Fama és Lars Peter Hansen a Chicagói Egyetem oktatója, Robert Shiller a Yale-en tanít.
A 8 millió svéd koronával (268 millió forint) járó Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én, a díjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
A közgazdasági Nobel-díjat az orvosi, a kémiai vagy az irodalmi díjtól eltérően nem a svéd ipargyáros – a dinamit feltalálója – alapította 1895-ben, hanem a svéd jegybank 1968-ban, Nobel emlékére. Utoljára 1999-ben fordult elő, hogy nem volt amerikai közgazdász a díjazottak között.
