A kormányfő beszédében rámutatott, hogy ma a magyar export több mint 85 százaléka az Európai Unióba irányul. Emlékeztetett, hogy három éve a nem európai országokba irányuló magyar export még csak 8 százalék volt, ma 12, a cél pedig az, hogy 2018-ra elérje a 33 százalékot. Ezért is látogatott a vezetésével politikai-üzleti delegáció Indiába – folytatta.
A keleti nyitás stratégiájára is utalva a miniszterelnök hangsúlyozta, erős magyar–indiai gazdasági kapcsolat nélkül a nem európai kivitelre vonatkozó egyharmados célkitűzés megvalósítása lehetetlen.
Orbán Viktor – a fórumon jelen lévő több mint 70 magyar és több tucat indiai üzletember előtt – egyebek mellett az építőipart, az energetikai szektort, a víz- és a hulladékgazdálkodást, valamint az információ- és a biotechnológiát említette a magyar–indiai gazdasági együttműködés lehetséges területei között, hangsúlyozva azt is, hogy Magyarországon zajlik az újraiparosítási program.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy közvetlen légi összeköttetés nélkül rendkívül nehéz az állandó kapcsolat kialakítása a két ország között, ezért reményének adott hangot, hogy hamarosan közvetlen járat közlekedik majd Budapest és Mumbai (korábbi nevén Bombay) között.
A miniszterelnök kitért arra, hogy több mint kilencezer magyar dolgozik indiai tulajdonban lévő gyárakban.
A magyar belpolitikáról szólva úgy fogalmazott: ha bajban van az ország, ha reformok kellenek, a magyar lakosság az általa vezetett politikai közösséget választja meg, így történt ez 1998-ban és 2010-ben is. Kormánya az elmúlt három évben az ország megújításán, átszervezésén dolgozott, egyik fő célja pedig az, hogy Magyarországot kedvezőbb befektetési környezetté varázsolja – mondta, ígéretesnek nevezve az eddigi eredményeket, például az államadósság-csökkenést, a versenyképesség javulását és a Magyarországra befektetett tőke növekedését.
A csütörtöki újdelhi – és a pénteki mumbai – magyar–indiai üzletember-találkozót a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szervezte. A fórumon 66 magyar cég képviselői vesznek részt többek között a vízgazdálkodás, a megújuló energia, a biotechnológia, a gyógyszer-, valamint a gépipar területéről.
A tanácskozáson a HITA együttműködési megállapodást írt alá indiai partnerszervezetével, a FICCI-vel (Federation of Indian Chambers of Commerce and Industry). Ennek értelmében a két ország a jövőben szorosabbra fűzi kapcsolatait az üzletfejlesztés és befektetésösztönzés területén, közös vásárokat és kiállításokat szervez, valamint segíti a gördülékeny információáramlást a két szervezet között – tájékoztatta a külgazdasági hivatal az MTI-t.
A magyar kormány már két indiai céggel is kötött stratégiai együttműködési megállapodást: az informatikai szolgáltatást és tanácsadást nyújtó Tata Consultancyvel, valamint a transzformátorokat és nagyfeszültségű gépeket gyártó CG Electric-kel.
A hivatalos indiai látogatáson tartózkodó magyar delegáció nem egy protokollvizitre érkezett a dél-ázsiai országba, hanem egy üzenet közvetítésére, amely így szól: Magyarország arra kéri Indiát, rajzolja térképére a közép-európai térséget – mondta a magyar kormányfő csütrötökön az indiai külügyminisztérium külpolitikai intézetében, a Sapru House-ban.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a Magyarországot is magában foglaló Közép-Európa a kontinens egy jelentős, nagy lélekszámú és ígéretes kilátásokkal rendelkező területe, s Európa legnagyobb növekedési lehetősége is e régióban rejlik. Ráadásul Közép-Európa már túl van a válságon, sikeresen megújult – közölte.
Az Orbán Viktor vezette politikai-gazdasági delegáció szerdán érkezett Indiába. Szijjártó Péter kedden Újdelhiben több magyar–indiai megállapodást is megkötött. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára alapvető érdeknek tartja, hogy Magyarország szorosabbra fűzze együttműködését a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságával.
