Már indiai partnere is van Magyarországnak

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és a Tata Consultancy Services Magyarországi Fióktelepe.

Szijjártó Péter szerint ez a megállapodás bizonyítja, hogy Magyarország XXI. századi mércével mérve is versenyképes ország. A versenyképesség fenntartásához folyamatos megújulásra, innovációra van szükség, ehhez pedig a TCS-sel kötött megállapodás is hozzájárul – tette hozzá.

Dinesh P. Thampi az aláírás előtt elmondta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy növekedési terveiket itt Magyarországon tudják megvalósítani, és 200-300 munkavállalóval szeretnék bővíteni jelenlegi, 900 fős itteni létszámukat. Az igazgató ismertette, hogy a Tata Consultancy Services-t 45 éve alapították Indiában informatikai szolgáltatások és tanácsadás nyújtására. Mára 55 országban 230 ezer embernek ad munkát a TCS, és több mint 1000 cég veszi igénybe szolgáltatásait – fűzte hozzá.

Mérnök, közgazdász és informatikus

A cég Magyarországon 12 éve nyújt szolgáltatást Globális Szolgáltatóközpontján keresztül. Jelenleg több mint 900 munkavállalót foglalkoztat; az itt dolgozók többsége több nyelvet beszélő, felsőfokú végzettséggel rendelkező mérnök, közgazdász vagy informatikus – ismertette a szolgáltatóközpont igazgatója. Dinesh P. Thampi elmondta: a Tata globális egyetemi kapcsolatok programját Magyarországra is kiterjesztik, és oktatási ösztöndíj lehetőségeiket a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók számára is elérhetővé teszik, mivel a kilábalás kulcsa a jól képzett munkaerő.

A stratégiai együttműködési szerződés az igazgató szerint azt jelképezi, hogy a Tatának és a magyar kormánynak vannak közös céljai, és ezek elérése érdekében közös lépéseket tesznek. Dinesh P. Thampi hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem „taktikai megálló” a Tata Consultancy Services számára, hanem hosszú távú stratégiai céljainak fontos mérföldköve.

Keleti nyitás

Szijjártó Péter az aláírás előtt kiemelte: bár Magyarország nem tagja az eurózónának, a törékeny nemzetközi gazdasági helyzet Magyarországra is hatással van, mivel az export jelentős hányada az Európai Unióba irányul. Ahhoz, hogy a válság után Magyarország a lehető legjobb pozícióból startolhasson, meg kellett érteni, hogy a világban zajlik egy speciális, szövetségkötési verseny. Magyarországon ezért indította a keleti nyitást, amelynek keretében szövetségkötésre törekszik a jó gazdasági teljesítményt nyújtó, egyre erősödő országokkal és az innen érkező vállalatokkal. A TCS-sel való megállapodás a keleti nyitás egyik biztos jele – emelte ki Szijjártó Péter.

XXI. századi mérce

Hangsúlyozta, hogy ha Magyarország nem lenne XXI. századi mércével mérve is versenyképes ország, akkor a világ 10 vezető IT-tanácsadó cégének egyikeként a Tata nem magyar informatikai szakemberekkel, szoftverfejlesztő mérnökökkel dolgozna, és nem alkalmazna itt 900 embert, és tervezne létrehozni újabb, magas hozzáadott értékű munkahelyeket. Szijjártó Péter kifejtette: megtiszteltetés, hogy a Tata globális szolgáltatóközpontja Magyarországon van, mert ezáltal a hazai tudást, a magyar szakemberek felkészültségét és szakértelmét közvetlenül csatornázza be a világgazdaság folyamataiba.

A Tata magyarországi tevékenysége a tudásalapú szolgáltatásexportot jelenti, ezzel pedig egy olyan iparág honosodott meg Magyarországon, amely a magyar gazdaság szempontjából az egyik legértékesebb, hiszen a legmagasabb hozzáadott értéket tudja megjeleníteni – mondta az államtitkár.

Hangsúly

A Tata komoly keresletet jelenít meg a magyar munkaerő-piacon a magasan képzett munkaerő iránt, ennek a kihívásnak pedig szeretne megfelelni a kormány. A kabinet ezért döntött úgy, hogy átszervezi és megújítja azokat a nagy rendszereket, amelyek egy országot a legalapvetőbben határoznak meg. Szijjártó Péter példaként említette a felsőoktatás átalakítását, amelynek keretében nagyobb hangsúly került a mérnök-, informatikus és természettudományos képzésekre, hogy az ilyen, magasan kvalifikált munkaerőt kereső cégek is hosszú távra tudjanak tervezni Magyarországon.

Eddigi partnerek

A kormány legutóbb az IBM-mel kötött szerződést, míg az első stratégiai megállapodást a Coca-Colával írta alá, ezt követően a Richter Gedeonnal állapodtak meg. Később következett a székesfehérvári Alcoa-Köfém, majd a Daimler, a Suzuki és a Hankook Tire. December 10-én a General Electric (GE) Hungary Kft.-vel köttetett stratégiai együttműködési megállapodás. Az aláírási ünnepségen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány prioritásnak tekinti az innovációt és a kutatásfejlesztést (k+f), hogy így a magyarországi kis- és középvállalatok bekerüljenek a globális innovációs hálóba. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. is. Magyarország versenyképessége szempontjából rendkívül fontos az erős infokommunikációs és technológiai szektor – jelentette ki Szijjártó Péter akkor, a dokumentum aláírása után.

Orbán Viktor a Richterrel kötött megállapodás aláírási ünnepségén azt mondta, hogy a jövőben több nagy, a magyar gazdaságban speciális szerepet betöltő céggel kötnek hasonló, hosszú távú, stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy újszerű gazdasági eszköz Magyarországon, innováció, „unortodoxia”.

Negyven partner lesz

A közeljövőben mintegy negyven megállapodás megkötését tervezi a kormány, havonta négy-öt, legfeljebb hat megállapodást írhatnak alá. Azt szeretnék elérni, hogy ezek az alapvetően külföldi tulajdonú és exportra termelő cégek „még jobban, még biztosabban, még kiszámíthatóbban érezzék magukat Magyarországon”, illetve hogy az itt megtermelt nyereségük minél nagyobb részét újra itt fektessék be – mondta korábban Szijjártó Péter. Az államtitkár azt is közölte, hogy egyebek mellett a Knorr-Bremsével, a ThyssenKrupp-pal, a Bombardier-vel, a Nokia Siemensszel és az Opellel is megállapodás megkötéséről tárgyalnak.