Az innováció mellett a szakképzés és a beszállítók témakörét felölelő megállapodás kapcsán Cséfalvay Zoltán kiemelte: a nagy múltú globális vállalat, az IBM világszerte több mint 400 ezer, többségében magasan képzett szakembernek ad munkát, 12 globális kutatóműhelyében nemcsak alkalmazott, hanem jelentős alapkutatások is folynak, és a cég több szabadalmat tudhat magáénak, mint a világ bármely más vállalata.
Régóta Magyarországon az IBM
Magyarországon is hosszú múltra tekint vissza az IBM, hiszen 1936 óta folyamatosan jelen van a magyar piacon, jelenlegi magyarországi vállalatainál mintegy 5000 embernek ad munkát, közülük mintegy 4000-en a magas hozzáadott értékű, minőségi szolgáltatási szektort erősítik, és 1000 körüli létszámmal működik az informatikai termelői bázis – tette hozzá az államtitkár.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy a cég innovációs tevékenysége sok ponton találkozik a magyar gazdaságpolitika törekvéseivel. Az államtitkár kitért arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012 végén bocsátotta társadalmi vitára a Nemzeti Innovációs Stratégiát, amelynek fő célja a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás és a kutatói helyek számának növelése.
Kiemelt szerep a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak
Elmondta: a kormány tavaly december 17-én határozatot hozott arról, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, szemben a jelenlegi egyötödös aránnyal. Ezen belül a tervek szerint kiemelt szerep jut a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak, amelyre uniós forrásból 2014–2020 között várhatóan 300-400 milliárd forintra lehet számítani, a fejlesztési programok irányító hatóságai pedig a 2014–2020-as időszakban a szakmailag illetékes minisztériumokhoz kerülnek.
A kormány az elmúlt esztendőben több intézkedést is hozott az innováció elősegítésére, a szabályozási környezetet kiszámíthatóvá tette, törvényileg meghatározta a kutatás-fejlesztés fogalmát, 2013. január 1-jétől pedig az állam elengedi a szociális hozzájárulási adót a cégeknél a legalább PhD fokozottal rendelkező kutatók után. Hazai és uniós forrásból a múlt évben 73 milliárd forintot pályázati lehetőséget hirdettek meg, ezek közül az államtitkár kiemelte a december közepén megjelent nagyvállalatoknak és egyetemi kutatóhelyeknek szóló 22 milliárd forintos lehetőséget három évre szólóan.
Veres Zsolt, az IBM Magyarország Kft. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy cégük 77 éve a magyar piac szereplője, és ez idő alatt folyamatosan fejlődtek, jelenleg négy vállalatuk van Magyarországon. Mint mondta, a kormánnyal kötött stratégia megállapodás elősegíti beruházói és informatikai szállítói szerepkörük fejlődését.
Eddigi partnerek
A kormány az első stratégiai megállapodást a Coca-Colával kötötte, ezt követően a Richter Gedeonnal állapodtak meg. Később következett a székesfehérvári Alcoa-Köfém, majd a Daimler, a Suzuki és a Hankook Tire. December 10-én a General Electric (GE) Hungary Kft.-vel köttetett stratégiai együttműködési megállapodás. Az aláírási ünnepségen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány prioritásnak tekinti az innovációt és a kutatásfejlesztést (k+f), hogy így a magyarországi kis- és középvállalatok bekerüljenek a globális innovációs hálóba. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. is. Magyarország versenyképessége szempontjából rendkívül fontos az erős infokommunikációs és technológiai szektor – jelentette ki Szijjártó Péter akkor, a dokumentum aláírása után.
Orbán Viktor a Richterrel kötött megállapodás aláírási ünnepségén azt mondta, hogy a jövőben több nagy, a magyar gazdaságban speciális szerepet betöltő céggel kötnek hasonló, hosszú távú, stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy újszerű gazdasági eszköz Magyarországon, innováció, „unortodoxia”.
Negyven partner lesz
A közeljövőben mintegy negyven megállapodás megkötését tervezi a kormány, havonta négy-öt, legfeljebb hat megállapodást írhatnak alá. Azt szeretnék elérni, hogy ezek az alapvetően külföldi tulajdonú és exportra termelő cégek „még jobban, még biztosabban, még kiszámíthatóbban érezzék magukat Magyarországon”, illetve hogy az itt megtermelt nyereségük minél nagyobb részét újra itt fektessék be – mondta korábban Szijjártó Péter. Az államtitkár azt is közölte, hogy egyebek mellett a Knorr-Bremsével, a ThyssenKrupp-pal, a Bombardier-vel, a Nokia Siemensszel és az Opellel is megállapodás megkötéséről tárgyalnak.
