Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete megnyitó előadásában kiemelte: Izrael nagy hangsúlyt helyez az innovációra, a GDP több mint 5 százalékát fordítja K+F kiadásokra. Izrael a csúcstechnológiai és kommunikációs kutatásokra, a biotechnológiai fejlesztésekre, és építészetre helyezi a fő hangsúlyt – tette hozzá.
Az NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára Hogyan lehetünk start-up főváros? címmel tartott előadásában rámutatott: a start-up cégek fejlődését segítő pénzeszközök kétharmada visszatérítendő támogatás lesz, az új, innovatív cégeknek ugyanis fejlesztéseik egy részét saját erőforrásból, saját kockázatra kívánatos megvalósítaniuk. Ehhez persze kedvezményes hiteleket vehetnek majd fel, illetve ehhez társuló garanciavállalás segítheti a fiatal innovatív vállalkozások indulását – fűzte hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta: 2012-ben K+F kiadásokra a GDP 1,3 százalékát költötték el Magyarországon, ez a korábbi évekhez képest kiemelkedő arány, ami összesen mintegy 363 milliárd forintot jelentett, ennek kétharmada vállalati fejlesztés volt. Van azonban még tér a fejlődésre, hisz az Európai Unió tagállamai átlagban 1,9 százalékot fordítanak K+F költségekre – mutatott rá.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: a következő uniós költségvetési ciklusban együttesen mintegy 7300 milliárd forint uniós és hazai forrás, támogatás segíti a magyarországi fejlesztéseket, ennek mintegy 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kívánja költeni a kormányzat. Kifejezetten K+F kiadásokra mintegy 700 milliárd forintot kíván fordítani a kormány – tette hozzá.
Az államtitkár arról is szólt, hogy a start-up cégek támogatásában, fejlesztésében kiemelten nagy szerepet kapnak a kockázati tőketársaságok. Hangoztatta: Magyarország az első az Európai Unióban azt tekintve, hogy a kockázati tőketársaságok befektetései a GDP hány százalékát adják, a Magyarországon elért arány az uniós átlag háromszorosa.
