Szijjártó Péter a Transzszibériai Szállítások Koordinációs Tanácsának (TSZKT) 22. plenáris ülésén leszögezte: a nemzetközi árufuvarozás területén növelni kell Magyarország aktivitását, a transzszibériai vasútvonal magyarországi leágazásaiban rejlő lehetőségeket a jelenleginél jobban ki kell használni.
„Az a célunk, hogy mi legyünk a kelet-nyugati irányú áruforgalom fő közép-európai tranzitországa” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, hogy ezt három erőforrás is támogatja: a földrajzi fekvés és domborzati viszonyok, a jó színvonalú infrastruktúra, valamint a kormány meglévő politikai szándéka a vasúthálózat fejlesztésére.
Fel kell számolni azt az állapotot, hogy Magyarország keleti és nyugati határpontjai között versenyképtelenül lassan haladnak át a tehervonatok – mondta. Ebből a szempontból rendkívül fontosnak nevezte a V0-s vasúti beruházást, amely tehervonatok közlekedésére szolgáló, 113 kilométeres kétvágányú villamosított vasúti gyűrű lesz Budapesttől délre.
Kiemelte: a két nemzetközi vasúti folyosót is összekötő beruházástól azt várják, hogy az ország keleti és nyugati határpontjai között a tehervonatok egy nap alatt át tudjanak haladni, jelentősen csökkenjen a budapesti vasútvonalra nehezedő nyomás, illetve jelentősen növekedjen a vasúti teherforgalom.
Szavai szerint a V0-s projekt csak egy másik fejlesztéssel együtt, integráltan nyeri el értelmét, a záhonyi átrakó technológiai fejlesztéséhez újabb projektekre van szükség. A MÁV és az oroszországi vasút vezetői erről tárgyalásokat folytattak – tette hozzá. A záhonyi átrakó jelenleg a konvencionális és a konténeres fuvarozás területén is jelentős kapacitással rendelkezik. Véleménye szerint a gyors záhonyi átrakási technológia és a V0-s vasúti körgyűrű együtt versenyképesebb, mint a széles nyomtávú vasút meghosszabbításának megépítése.
Megérdemli a befektetői figyelmet a 3,5 milliárd forintból európai uniós társfinanszírozással megépült intermodális logisztikai központ is Fényeslitke-Komorón, amelynek van közvetlen összeköttetése közúttal és széles, illetve normál nyomtávú vasúttal is – jegyezte meg. A kormány elkötelezett a vasúthálózat fejlesztése mellett, nyitott a további egyeztetésre, amelyet a fenntartható fejlődés szempontjából is fontosnak tart.
Arról is beszélt, hogy az Európa–Távol-Kelet viszonylatú vasúti szállítások növelése összhangban van Magyarország keleti nyitással kapcsolatos kormányzati célkitűzésével is. Összegzése szerint a MÁV és az Orosz Vasutak (RZD) közötti együttműködési megállapodással az ország olyan technológiai színvonalat érhet el, amellyel el tudja foglalni vezető helyét a közép-európai tranzitforgalomban.
A TSZKT 22. plenáris ülésének pénteki zárónapján Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök vezérigazgatója és Alekszandr Misarin, az Orosz Vasutak első elnökhelyettese aláírta azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amely egyebek között egységes technológia kidolgozását támogatja. A záhony-csapi átrakó fejlesztése az orosz vasút leányvállalata közreműködésével valósul meg, a vasúttársaságok közös projektekben vesznek részt, és a megállapodás a szakember- illetve tapasztalatcserét is célozza.
A kétnapos tanácskozáson 25 ország több mint 250 delegáltja tárgyalt a transzszibériai áruszállítási folyosó működéséről és modernizációjáról, valamint a konténeres fuvarozások hatékonyságának növeléséről. A budapesti fórumon 11 nemzetközi szervezet képviselője is részt vett.
Bruttó 137,4 milliárd forintból újul meg a Szajol–Püspökladány vasútvonal. Az utazóközönség várhatóan 2015 második felében veheti birtokba. Tekintse meg, hogyan állnak a felújítással!
A többi között a balatoni vonal felújítása is napirenden van, a 100 milliárdos projektnek köszönhetően végre megoldódik tengerünk körüljárhatósága.
