Balog kiemelte, fontos beszélni arról, hogy milyen irányba változik az ország megítélése, a monetáris politikának pedig alapvető stabilizációs szerepe is van. Az alelnök két fő területet említett: az alapkamat-csökkentési ciklus MNB-s kommunikációját, azt, hogy a piaccal hogyan tudják elfogadtatni a lépések szükségességét és megvalósíthatóságát. Úgy tűnik, a piac eddig elfogadta és megértette a jegybanki politikát.
A másik nagyon fontos és nagyon egyértelmű kérdés, hogy mekkora egy jegybank devizatartaléka, ami az MNB esetében óriási mértékű. Ezt látja a piac, és azt is, hogy ha bármilyen turbulencia történik, akkor a jegybank be tudja vetni ezt a pénzt. Ugyanakkor hozzátette: „Nem szándékunk bevetni, sőt, alapvetően nem akarjuk bevetni, de ott van. Ha bármilyen nagy probléma történne, akkor a jegybank ezt fel tudná használni a problémák kezelésére.”
Balog szerint várhatóan a gazdaságot segítő, illetve a kormányzati gazdaságpolitikát támogató monetáris politika alapvető karaktere nem fog változni jövőre. Mindez természetesen abban az esetben, ha az MNB alapvető céljait ez nem veszélyezteti, így elsődlegesen az inflációs kitűzéseket. Az alelnök az NHP tekintetében nem zár ki további módosításokat, további könnyítéseket, bővítéseket, de erről, mint mondta, még korai lenne gondolkodni.
Az elmúlt két-három év egymásra épülő magyar gazdaságpolitikai intézkedései IMF-hitellel nem sikerültek volna – mondta Barcza György. A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője december 21-én a köztévében arról is beszélt, hogy idén a 3 százalék alatti hiánycél durván 800 milliárd forint, amelyet szinte teljes egészében belföldről finanszírozunk.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!