Idén márciusban új elnökség vette át a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányítását, ami a monetáris politikában is alapvető változásokat hozott. Júniusban elindult a vállalkozások számára a kedvezményes kölcsönöket nyújtó Növekedési Hitelprogram (NHP), elkezdődött a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentése, valamint október elejétől egyesült a Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Balog Ádám, az MNB alelnöke az idei évről és a szervezet vezetésének első féléves teljesítményéről a G7-nek azt mondta, összességében nagyon-nagyon pozitív évet zártak, meghozták az eredményüket azok az erőfeszítések, amelyeket a gazdaságpolitika, a magyar vállalkozók és munkavállalók az elmúlt három és fél évben tettek.
A jegybank az alelnök szerint az elmúlt időszakban négy fontos feladatot teljesített. Az egyik az alapkamat megfelelő ütemű csökkentése, a másik az NHP beindítása és az első szakaszának sikeres lezárása, a harmadik a jegybanki eredmény nulla körüli szintre csökkentése. Megjegyezte, utóbbi rendkívül fontos, hiszen a költségvetésben jövőre egy 200 milliárdos teherrel adót kellene emelni, vagy nem tudnának különböző, például gyeddel kapcsolatos kedvezményeket adni. Végül, de nem utolsósorban megvalósult az MNB és a PSZÁF integrációja, ami rendkívül gyors és hatékony lépés volt. Ennek már látszanak az eredményei, főleg a fogyasztóvédelmi felügyeleti vonatkozásokban – fogalmazott Balog.
Az eredményekkel kapcsolatban az alelnök elmondta, az NHP sikeressége várakozáson felüli. Az MNB feltételezése az volt, hogy a magyar kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban hatalmas hitelétvágy van, amit a bankrendszer nem elégít ki, ezért indította el a programot. A kedvezményes hitel nagyon nagy mértékben ment beruházásra és új hitelre, amit az is mutat, hogy a kkv-k vonatkozásában megfordult a hitelezési trend.
Balog a Kossuth rádió műsorában beszélt arról is, hogy az ország kockázati megítélése akkor kezdett el javulni, amikor már külföldön is látták, hogy a kormány szigorú költségvetési politikát folytat és az ország adósságát is csökkenteni tudja. Ebből fakad az is, hogy a nagy-nagy mínuszos fizetési mérleg pozitívra váltott, ez pedig azt eredményezte, hogy az ország külső adóssága folyamatosan és meglehetősen dinamikusan csökken.
Az, hogy az ország külföldi devizában való eladósodottsága kisebb, azzal is jár, hogy az árfolyam révén a külső gazdasági turbulenciák kevésbé hatnak a magyar hitelállományra. Hozzátette: a csökkenés olyan mértékű volt, ami a külföldi befektetők, elemzők számára azt mutatja, hogy Magyarországon valami nagyon pozitív történet kezd felépülni – fogalmazott.
Balog kiemelte, fontos beszélni arról, hogy milyen irányba változik az ország megítélése, a monetáris politikának pedig alapvető stabilizációs szerepe is van. Az alelnök két fő területet említett: az alapkamat-csökkentési ciklus MNB-s kommunikációját, azt, hogy a piaccal hogyan tudják elfogadtatni a lépések szükségességét és megvalósíthatóságát. Úgy tűnik, a piac eddig elfogadta és megértette a jegybanki politikát.
A másik nagyon fontos és nagyon egyértelmű kérdés, hogy mekkora egy jegybank devizatartaléka, ami az MNB esetében óriási mértékű. Ezt látja a piac, és azt is, hogy ha bármilyen turbulencia történik, akkor a jegybank be tudja vetni ezt a pénzt. Ugyanakkor hozzátette: „Nem szándékunk bevetni, sőt, alapvetően nem akarjuk bevetni, de ott van. Ha bármilyen nagy probléma történne, akkor a jegybank ezt fel tudná használni a problémák kezelésére.”
Balog szerint várhatóan a gazdaságot segítő, illetve a kormányzati gazdaságpolitikát támogató monetáris politika alapvető karaktere nem fog változni jövőre. Mindez természetesen abban az esetben, ha az MNB alapvető céljait ez nem veszélyezteti, így elsődlegesen az inflációs kitűzéseket. Az alelnök az NHP tekintetében nem zár ki további módosításokat, további könnyítéseket, bővítéseket, de erről, mint mondta, még korai lenne gondolkodni.
Az elmúlt két-három év egymásra épülő magyar gazdaságpolitikai intézkedései IMF-hitellel nem sikerültek volna – mondta Barcza György. A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője december 21-én a köztévében arról is beszélt, hogy idén a 3 százalék alatti hiánycél durván 800 milliárd forint, amelyet szinte teljes egészében belföldről finanszírozunk.
A lakossági fogyasztás és a beruházások gyorsuló növekedésével számol a december 19-én közzétett legfrissebb inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. A korábbiakhoz képest javították előrejelzéseiket a magyar gazdaság növekedését illetően londoni pénzügyi elemzők december 13-ai előrejelzésükben. Többen is két százalék fölötti bővülést várnak a jövő évre.
Elismerik az eredményeket
Egyszázalékos növekedést, fogyasztási fordulatot, gyarapodó exportot és bővülő foglalkoztatást jelez a Századvég Gazdaságkutató az idei évre. Javított korábbi növekedési előrejelzésén a Kopint-Tárki, a kutatóintézet 2013-ban 1,2, 2014-ben pedig 2 százalékos GDP-növekedéssel számol a december 18-án kiadott, legfrissebb konjunktúrajelentésében. Az előző prognózis erre az évre 0,5, jövőre 1,5 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre.
Több makrogazdasági mutató is pozitív irányba változik, miközben bővül a családi adókedvezmény, a nyugdíjak megőrzik reálértéküket, és folytatják a pedagógusbér-emelést – mondta Banai Péter Benő az M1 Ma reggel című műsorában. A helyettes államtitkár a köztévében arról is beszélt, hogy tavaly az uniós tagállamok közül a nyolcadik legkisebb volt a magyar deficit, és immár a befektetők és a hitelminősítők is elismerik az eredményeket.
