A dokumentum, amelyen három évig dolgoztak a szaktárcánál, „összközlekedési szemlélettel” készült, az egyes közlekedési ágazatok egymáshoz való viszonyát is mérték, elemezték és modellezték benne. Hozzáfűzte: az elfogadott nemzeti közlekedési stratégiát az Európai Unió számára is meg kell küldeni, mivel ezen alapul majd az a közlekedésfejlesztési operatív program is, amelynek alapján 2014–2020 között lehívhatóvá válnak a közlekedés fejlesztésére fordítható uniós források.
Németh Lászlóné elmondta: a kidolgozott stratégia szakmai és társadalmi egyeztetése lezajlott, az anyagot számos szakmai és civil szervezet véleményezte, amelyhez szavai szerint 1700 módosító javaslat és megjegyzés érkezett.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a stratégiában szerepelnek azok a gazdasági csomópontok, ahol fontos az infrastruktúra fejlesztése, de tartalmazza azoknak a periferikus területeknek a listáját is, amelyeknek a bekapcsolása a közlekedési infrastruktúrába szintén nélkülözhetetlen. Az elkészült stratégiai anyagból egyértelműen látszik, hogy felül kell vizsgálni a közlekedési infrastruktúra-hálózat főváros-központúságát és azt oldani kell – mondta.
Százmilliárd forintot meghaladó összegből több mint 800 kilométernyi útszakasz rendbetételét kezdi el az idén a Magyar Közút Nonprofit Zrt. – jelentette be hétfőn Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár.
Ugyancsak foglalkozik a stratégiai anyag azzal a kérdéssel, hogyan lehetne energiafüggőségünket csökkenteni, az üzemanyagok árának növekedését megállítani, a meglévő járműállományt környezetkímélőbbre cserélni – tette hozzá.
Németh Lászlóné közölte: tovább kívánják fejleszteni a közösségi közlekedést, az autóbusz- és vasúti menetrendek összehangolása, a közös jegy- és tarifarendszer bevezetése az utasok kényelmét szolgálja. Németh Lászlóné felidézte, hogy az EU elsősorban a vasúti fejlesztéseket szorgalmazza, ugyanakkor Magyarországnak a közútfejlesztésben is évtizedes hiányokat kell pótolnia, továbbra sem mondhatunk le új utak építéséről és a meglévő fő- és mellékutak felújításáról, korszerűsítéséről.
Kiemelt stratégiai célnak nevezte, hogy a megyeszékhelyeket összekössék egymással és azt is, hogy egészen az országhatárig megépüljenek azok a nemzetközi tranzitfolyosók, amelyek a települések elkerülésével levezethetik az egyre növekvő tranzitforgalmat.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára a konferencián azt mondta: Magyarországon a közlekedésfejlesztésre fordítható pénzek 97 százalékát az uniós források biztosítják, és szavai szerint bármekkora legyen is a gazdasági növekedés, nem várható, hogy ez az arány belátható időn belül 50 százaléknál kevesebb legyen.
Szavai szerint 2014–2020 között 1700 milliárd forintot szeretnénk közlekedésfejlesztésre elkölteni, 600 milliárd forintot fordítanánk az úgynevezett összeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére, 300 milliárd forintot a városi és elővárosi közlekedés megújítására, és mintegy 800 milliárd forintot a vasúti közlekedés fejlesztésére.
