A tárcavezető a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kifejtette: míg korábban voltak, akik arról beszéltek, hogy a kormány tönkretette a bankrendszert, ahhoz képest „a bankrendszer nyereségmutatók alapján is jó állapotban van”. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint – az előző évi veszteséget követően – tavaly nyereséges volt a hitelintézeti szektor.
Varga Mihály elmondta, bízik abban, ez a nyereség elősegíti majd, hogy a következő időszakban megnőjön a pénzintézetek hitelezési aktivitása. Ma a magyar gazdaság egyik problémája ugyanis éppen az – magyarázta –, hogy az elmúlt években szűkültek a hitelezési források, ezért kellett belépnie a jegybanknak, a fejlesztési banknak és az Eximbanknak, de hosszú távon sokkal egészségesebb lenne, ha a kereskedelmi bankok töltenék be ezt a funkciót.
A rádióinterjúban felidézte: 2010-ben a kormány azt tűzte célul, hogy az ország kiszabaduljon az adósságcsapdából, és hogy bővüljön a foglalkoztatás. Kiemelte, az adósságcsökkentést úgy sikerült elérni, hogy ahhoz nem használták fel a „családi ezüstöt”, vagyis nem adtak el állami vagyont, sőt azt még gyarapítani is tudták például a Mol-részvények megvásárlásával és egyes közműcégek állami tulajdonba kerülésével. „Ez egy nagyon nagy különbség a 2010-ig tartó korszakkal szemben, amikor úgy nőtt az államadósság, hogy közben még az állami vagyon is eltűnt” – fogalmazott a miniszter.
Az eddigi gazdasági eredményekre építve, egy új iparfejlesztési politika meghirdetésével és a szolgáltató szektor erőteljesebb munkaerő-piaci bevonásával Varga Mihály lehetőséget lát az Új Széchenyi Terv folytatására is, egy „Széchenyi plusz”-programra. A nemzetgazdasági miniszter jelezte továbbá, tartósnak látja a családok vásárlóerejének növekedését, amit a családi adókedvezmény bővülésével, a nettó bérek emelkedésével és a rezsicsökkentéssel indokolt. „Az eddig meghozott lépésekkel együtt (...) akár egy 13. vagy 14. havi jövedelem is ott marad a családoknál” – hangsúlyozta.
A paksi atomerőmű bővítéséről azt mondta, az lehetőséget teremt arra, hogy a következő évtizedekben olcsó és versenyképes energia álljon a magyar gazdaság rendelkezésére, emellett hozzájárul az ország energiafüggetlenségének megerősödéséhez is.
Varga Mihály végül az ukrán válságra kitérve arról beszélt, hogy a magyar gazdaságnak ugyan fontos partnere az ukrán, de szerencsére „az ukrán kitettség nem olyan erős, hogy az megrengesse a magyar gazdaságot”.
A második negyedévtől várható a hiteligények felfutása a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának mostani, második szakaszában – mondta Vonnák Balázs egy szakmai konferenciáján.
A jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása – mondta korábban az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezetője.
