2005-ben csaknem 5 millió forintnyi, svájcifrank-alapú hitelt vett fel a Híradóban bemutatott salgótarjáni Andó család. A Hirado.hu beszámolója szerint azért választották ezt a konstrukciót, mert a bankban ezt ajánlották nekik. Akkor azt gondolták, hogy megvalósult az álmuk, ugyanis egy 60 négyzetméteres panellakásból 90 négyzetméteres családi házba költöztek. Azóta viszont majdnem a kétszeresére növekedett a törlesztőrészletük, ami nagyon megterheli a családi kasszát.
„Úgy gondoltuk a szerződéskötéskor, hogy a kezdőrészlet összegét vállalni tudjuk a teljes futamidő alatt, ez 42 ezer forintos összeg volt, mind a kettőnknek van munkahelye, és volt is, tehát biztosak voltunk abban, hogy ezt tudjuk teljesíteni, ám az elmúlt évek alatt kétségbeejtő volt, ahogy megemelkedett ennek a törlesztőrészletnek az összege” – nyilatkozta Tóth Mariann.
2004 és 2008 között vették fel a legtöbb deviza-, főleg svájcifrank-alapú hitelt. A törlesztőrészletek azóta azért növekedtek majdnem a duplájára, mert több mint 50 százalékkal nőtt az árfolyam és az akkor alacsony kamatok mára 25 százalékkal lettek magasabbak.
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2014 februárjában 1547, 2012. április 1. és 2014 februárja között pedig összesen 176 220 árfolyamgát-szerződést kötöttek devizaalapú-jelzáloghiteles ügyfeleikkel – tette közzé a jegybank a honlapján.
Ezzel szemben a forintalapú hitelek kamatai főleg az alacsony infláció miatt az elmúlt években kevesebb mint a felére csökkentek, ezért a régi hiteleket érdemes új hitellel kiváltani. Ráadásul ezeknél nincs árfolyamkockázat és a kamatot is lehet hosszabb időre rögzíteni. „Háromhavi, egyéves, hároméves, vagy ötéves kamatperiódust lehet választani. Ez azt jelenti, hogy például egy ötéves kamatperiódus választása esetén a törlesztőrészlet öt éven keresztül nem változik” – közölte Rajna Gábor, a K&H Bank marketingigazgatóságának vezetője.
A hitelkiváltással évente több tízezer forintot lehet spórolni. Például egy 2004-ben 20 évre felvett, 10 milliós svájcifrank-alapú hitel törlesztőrészlete kezdetben 72 ezer forint volt, ami mára 126 ezerre nőtt. Ha ezt új, forintalapú hitellel váltja ki az adós, akkor havonta 14 ezer forinttal kevesebbet, vagyis 112 ezer forintot kell fizetnie. Így évente majdnem 170 ezer forintot lehet megtakarítani, ami a hátralévő, 10 éves futamidő alatt 1 700 000 forintot jelent. Körülbelül ugyanilyen mértékű megtakarítás érhető el a régi, 10-12 százalékos, magas kamatok mellett felvett forinthiteleknél is, vagyis azokat is érdemes kiváltani.
Felmérések szerint 400 milliárd forintnyi olyan hitel lehet az embereknél, amelyeket érdemes újra cserélni.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerződések.
A devizahitel-szerződéseknek azokat a kikötéseit írhatja át az Országgyűlés, amelyek durván sértik a fogyasztók érdekeit – így nyilatkozott a Magyar Nemzetnek az igazságügyi tárca államtitkára.
Az Azénpénzem.hu kiszámolta, hogy egy átlagos devizahiteles törlesztője 15 százalékkal csökkenne, ha az egyoldalú kamatemelést és az árfolyamrést is végképp eltörölnék.
Öt év alatt ötmillió forintot adhat egy munkaadó a munkavállalójának lakáscélú hitelekre.
