Mint Gulyás Gergely elmondta, az új Országgyűlésnek a Kúria májusban várható döntése után lesz lehetősége néhány hét alatt rendezni a helyzetet. Az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatában kimondta, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.
Erre szükség is lenne, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján a bíróságok nem sietnek követni a legfőbb bírói fórum egyértelmű iránymutatását sem. Az adósok számára kedvező ítéletekből pedig az látszik, hogy az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés növelése lehet kifogásolható. Úgy tűnik, a legnagyobb gondot a számítások jelentik, a portál ezt most elvégezte.
Az Azénpénzem.hu egy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a devizahitelesek helyzetéről készített elemzésben „tipikusnak” minősített adóst vett alapul. Ő 2007 nyarán vett fel hétmillió forintnyi svájcifrank-alapú hitelt 20 éves futamidőre, hétszázalékos teljes hitelteher (thm) mellett. Számításaik szerint az adós kezdetben 53 400 forintos havi terhet vállalt. Két év múlva azonban a havi fizetendő 76 200 forintra nőtt, részben annak következményeként, hogy a bank összesen két százalékponttal emelte a kamatot. Persze a tehernövekedéshez jócskán hozzájárult, hogy a Magyarországon igazán 2008 végétől érzékelhető pénzügyi világválság hatására alaposan meggyengült a forint is.
Szerdai ülésén tanulmányozza a kormány az Alkotmánybíróság devizahiteles-ügyben hozott döntését – közölte Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő kifejtette: „A parlamentnek van joga olyan törvényt alkotni, amellyel beavatkozik a szerződésekbe – ezt most már látom. Most, hogy ennek pontosan mik a korlátai – mert azt is mondja az Alkotmánybíróság, hogy itt is érdekegyeztetésekre kell törekedni –, ezt majd a jogászok meg fogják számunkra állapítani.”
Kivezethetők a devizahitelek, de csak hosszabban elhúzódó folyamat eredményeként, vélik szakértők, akik egyetértenek abban, hogy a kölcsönök azonnali, végtörlesztéshez hasonló leépítése hatalmas sokkot jelentene, gyengítené a forintot, s visszavetné a gazdaságot. Az árfolyamgát rendszerébe viszont érdemes beszállni, mert abból a később bevezetendő megoldásokra is át lehet nyergelni. Olvassa el a Magyar Nemzet cikkét!
A svájci frankért abban az időszakban is legfeljebb 215,56 forintot kellett adni (csak emlékeztetőül: 2012-ben előfordult 264 forint feletti frankárfolyam.) A példának vett hitel havi részlete most durván 104 ezer forintra rúg. A pénzügyi portál számításai szerint két százalékpontos kamatemelés miatt 2009-től mostanáig (az árfolyam alakulásával is kalkulálva) az adós 540 ezer forinttal fizetett többet. Az árfolyamrés ehhez képest meglehetősen csekély, összesen még igen nagyvonalúan számolva is csak mintegy 40 ezer forintos tételt jelent. (2010-től ugyanis a jogszabály kötelezővé tette a középárfolyam alkalmazását.)
Az összesen 580 ezer forintos többlet (ami több bírósági döntés alapján jó eséllyel akár teljes egészében is visszajárhatna, bár ez egyelőre egyedi ügyekre vonatkozik) elsőre nem igazán tűnik soknak. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az adós tőketartozása, annak ellenére, hogy egész időszak alatt határidőre törlesztett, mostanra már 9,7 millió forintra rúg. A devizahiteleseknek persze biztosan nem jönne rosszul, ha ennyit egyszerre kézbe kapnának.
Sokkal valószínűbb azonban, hogy a visszatérítés az adósságot csökkentené. Ez és a hét százalékra kötelezően visszaszállított thm a havi törlesztőt (a mostani árfolyam alapján) 15 százalékkal, összesen 88 ezer forintra mérsékelné.
Ugyanez az adós, ha az árfolyamgát alá lép be, 72 800 forintot fizet havonta. Minden hónapban végképp megszabadul 20 700 forint megfizetésétől (ennyi a konkrét esetben a 180 forintos fix árfolyam feletti rész kamattartalma), 10 400 forint pedig gyűjtőszámlára kerül. A gyűjtőhitel terhei sem mellékesek, de a jelenlegi kamatszinten ez ismét az adósnak kedvezőbb módon alakul. A 10 400 forint kamatterhe két forint akkor, ha a devizás hétszázalékos (tehát már a leszállított) thm-et vesszük alapul.
Az árfolyamgátas szabályozás szerint viszont (a részleteknek itt nézhet utána) legfeljebb 1,8 forintot számíthatnak fel a bankok. Persze a gyűjtőhitel nagysága folyamatosan nő, de az előbbi összefüggés is folyamatosan érvényesül. Jobb lenne a helyzet persze, ha az 580 ezer forint jóváírása mellett védené magát az adós az árfolyamgáttal. Az igazán jó megoldás azonban nyilvánvalóan az lenne, ha – mint azt az MNB már javasolta – a gyűjtőhitelt részben (sőt, inkább teljes egészében) elengednék. Egy ilyen szabályozás meghozatalában pedig már korábban sem akadályozta semmi a kormányt.
