A svájci frankért abban az időszakban is legfeljebb 215,56 forintot kellett adni (csak emlékeztetőül: 2012-ben előfordult 264 forint feletti frankárfolyam.) A példának vett hitel havi részlete most durván 104 ezer forintra rúg. A pénzügyi portál számításai szerint két százalékpontos kamatemelés miatt 2009-től mostanáig (az árfolyam alakulásával is kalkulálva) az adós 540 ezer forinttal fizetett többet. Az árfolyamrés ehhez képest meglehetősen csekély, összesen még igen nagyvonalúan számolva is csak mintegy 40 ezer forintos tételt jelent. (2010-től ugyanis a jogszabály kötelezővé tette a középárfolyam alkalmazását.)
Az összesen 580 ezer forintos többlet (ami több bírósági döntés alapján jó eséllyel akár teljes egészében is visszajárhatna, bár ez egyelőre egyedi ügyekre vonatkozik) elsőre nem igazán tűnik soknak. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az adós tőketartozása, annak ellenére, hogy egész időszak alatt határidőre törlesztett, mostanra már 9,7 millió forintra rúg. A devizahiteleseknek persze biztosan nem jönne rosszul, ha ennyit egyszerre kézbe kapnának.
Sokkal valószínűbb azonban, hogy a visszatérítés az adósságot csökkentené. Ez és a hét százalékra kötelezően visszaszállított thm a havi törlesztőt (a mostani árfolyam alapján) 15 százalékkal, összesen 88 ezer forintra mérsékelné.
Ugyanez az adós, ha az árfolyamgát alá lép be, 72 800 forintot fizet havonta. Minden hónapban végképp megszabadul 20 700 forint megfizetésétől (ennyi a konkrét esetben a 180 forintos fix árfolyam feletti rész kamattartalma), 10 400 forint pedig gyűjtőszámlára kerül. A gyűjtőhitel terhei sem mellékesek, de a jelenlegi kamatszinten ez ismét az adósnak kedvezőbb módon alakul. A 10 400 forint kamatterhe két forint akkor, ha a devizás hétszázalékos (tehát már a leszállított) thm-et vesszük alapul.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!