A Fidesz frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy a helyzet kezelése során fontos érdek a bankrendszer stabilitása is. A politikus elmondta: üdvözlik az Alkotmánybíróságnak a devizahitelezéssel kapcsolatos döntését, mert az lehetőséget biztosít a törvényhozásnak arra, hogy módosítsa a szerződések tartalmát.
„Úgy tudjuk, hogy április, május elején lehet az Európai Bíróságnak döntése, a Kúria függetlenül attól, hogy indokolt-e vagy sem, de ezt meg akarja várni. Májusban, mi arra számítunk, hogy lesz kúriai döntés és akkor nagyon hamar, akár még a tavaszi ülésszakban, vagy ha lesz rendkívüli ülésszak, akkor június-júliusban az Országgyűlés tud olyan törvényt elfogadni, ami véglegesen rendezheti ezt a kérdést” – mondta Gulyás Gergely.
Az Ab döntésére reagálva Varga Mihály hétfőn azt mondta, az visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit.
Az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozatában kimondta, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.
Szerdai ülésén tanulmányozza a kormány az Alkotmánybíróság devizahiteles-ügyben hozott döntését – közölte Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő kifejtette: „A parlamentnek van joga olyan törvényt alkotni, amellyel beavatkozik a szerződésekbe – ezt most már látom. Most, hogy ennek pontosan mik a korlátai – mert azt is mondja az Alkotmánybíróság, hogy itt is érdekegyeztetésekre kell törekedni –, ezt majd a jogászok meg fogják számunkra állapítani.”
Kivezethetők a devizahitelek, de csak hosszabban elhúzódó folyamat eredményeként, vélik szakértők, akik egyetértenek abban, hogy a kölcsönök azonnali, végtörlesztéshez hasonló leépítése hatalmas sokkot jelentene, gyengítené a forintot, s visszavetné a gazdaságot. Az árfolyamgát rendszerébe viszont érdemes beszállni, mert abból a később bevezetendő megoldásokra is át lehet nyergelni. Olvassa el a Magyar Nemzet cikkét!
