Amikor a devizahitelek kivezetése mellett dönt a kabinet, minden bizonnyal olyan megoldást választ majd, amely mérsékli az árfolyamkockázatot, s ezzel segíti az eladósodottakat – mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H elemzője. Jelezte, valamelyest szélesítette a kormány mozgásterét az Alkotmánybíróság hétfői határozata, de alapvetően nem nyitott új utakat a devizahitelesek problémájának megoldása előtt. A tervezett megoldás megfogalmazásakor kényes egyensúlyra kell figyelnie a kabinetnek. Németh Dávid kiemelte, eddig is voltak eszközök a kormány kezében, aminek példája a végtörlesztés. Hogy adott esetben milyen megoldás várható, arra nem tudott válaszolni a szakértő, azt azonban hangsúlyozta, csak hosszabban elnyúló folyamat képzelhető el. Ellenkező esetben akkora sokk érné a gazdaságot, mint a végtörlesztéskor, amikor jelentősen gyengült a forint, emelkedett az országkockázati felár. Az elemző kérdésünkre kifejtette, a végtörlesztéshez hasonló megoldás esetében maga az átváltás ténye jelentene sokkot a piac számára, függetlenül az árfolyamtól. Az átváltási árfolyamtól csak a banki veszteségek nagysága függene. Németh Dávid egyébként az árfolyamgát rendszerét találja jó megoldásnak, amelyet a bankrendszer is elfogad, s az eladósodottaknak is könnyebbséget jelent, akár ezt a megoldást is tovább lehetne fejleszteni. A kormány is ezt ajánlja a bajban lévőknek, hiszen a tervezett új mentőcsomagot az árfolyamgátasok is igénybe vehetik majd.
Egy másik – névtelenséget kérő – banki elemző katasztrófának tartaná a végtörlesztéshez hasonló megoldást. Szerinte megrendülne a nemzetközi piac bizalma hazánkban, a forint jelentősen gyengülne, leminősítenék az országot, függetlenül attól, hogy milyen a gazdaság állapota, mekkora a növekedés. A szakértő egyébként sem tartaná hatékony megoldásnak ezt a lépést. Egyrészt, mert akiknek volt pénzük, azok már két évvel ezelőtt kiszálltak a devizahitelekből. Akik pedig forinthitellel váltanák ki a devizaadósságot, azok egy pillanat alatt realizálnák az árfolyamveszteséget. Azaz magas forintárfolyamon váltanák át a hitelt, s így a várható forinterősödés csökkentő hatását már nem élvezhetnék. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a bankok felelőssége megáll az árfolyamréssel kapcsolatos trükkökkel összefüggésben, akárcsak a kamatemelések ügyében. (Ezekben az ügyekben jelenleg az Európai Bíróság, illetve a Kúria döntésére vár a kormány.)
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatja.
