Kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette, hogy az elmúlt négy évben a magyar export 70 milliárd euróról 81,7 milliárd euróra nőtt, és ugyan a növekedés jelentős részben az európai uniós piacokon következett be, de a keleti nyitás program is kezdi már meghozni az eredményeit. Hozzátette: arra számít, hogy a következő időszakban erőteljesebb lehet a növekedés az utóbbi piacokon is, aminek egyik eszköze lehet a mikrohitelprogram.
Nátrán Roland elmondta: mivel nemcsak exportőrök, hanem beszállítók is igénybe vehetik az EXIM mikrohitelt, a számítások szerint több ezres vagy akár a tízezres nagyságrendet is elérheti a potenciális köre azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak, amelyek részt vehetnek a programban.
A hazai kisvállalkozások a korábbi rövid távú pénzügyi problémák megoldása helyett egyre nagyobb arányban gondolkodnak beruházásokban, amit a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja mellett a Széchenyi-kártya program alacsony kamatozású konstrukciói is ösztönöznek – összegezte Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója a tapasztalatokat május 11-én.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára korábban úgy nyilatkozott: talpra állt az ország a szocialista kormányzás után, a gazdaságélénkítő programoknak köszönhetően csökkentek az adóterhek, a kis- és középvállalkozások száma nő. A politikus úgy vélte: az eredményekhez nélkülözhetetlen volt az új alaptörvény megalkotása, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés, a Nemzetközi Valutaalaptól való „megszabadulás”, valamint a multinacionális vállalatok és a bankok különadóinak fenntartása.
