Varga Mihály elmondta, hogy a várhatóan ősztől induló mikrohitelprogrammal a nemzetgazdaságban jelentős szerepet betöltő kisvállalkozások fejlődését, külpiacra lépését szeretné elősegíteni a kormány, továbbá a kedvezményes hitel azt az exportőrkört célozza, amely nem veheti igénybe a Széchenyi-kártyát.
Nátrán Roland, a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) vezérigazgatója ismertette: az EXIM mikrohitelprogram keretében a vállalkozások kedvezményes kamatozású folyószámla-hitelkeretet és ehhez kapcsolódó bankkártyát igényelhetnek majd a hitelprogramban részt vevő hitelintézetektől. A mikrohitel egyéves futamidőre igényelhető, megújítási lehetőséggel, minimum 10 ezer és maximum 200 ezer euró, illetve 3 millió és 60 millió forint közötti összegben. A hitel kamatának maximális mértéke 4,1 százalék, és a hitelköltség a garanciadíjjal együtt sem haladja meg az évi 6,1 százalékot.
Varga Mihály emlékeztetett, hogy a mikro- és kisvállalkozások jelentős szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, döntő arányuk van a működő vállalkozásokon belül, és a munkavállalók csaknem háromnegyedét foglalkoztatják. Hozzátette: fontos gazdaságpolitikai célkitűzés, hogy növekedjen azoknak a kkv-knak a száma, amelyek az exportba is be tudnak kapcsolódni. Véleménye szerint ehhez szükség lesz a mikrohitelprogramra, és ezt a célt támogatja majd a kormányzati szerkezetváltás is, amelynek nyomán egy helyre kerülnek a külgazdasági döntéshozatali intézmények.
A miniszter beszélt arról is, hogy a következő négyéves kormányzati ciklusban a gazdaságfejlesztés területén a Magyar Fejlesztési Bank elsősorban a nagyvállalatok támogatásával foglalkozna az elképzelések szerint, míg az Eximbank egyre inkább a kisvállalkozók széles körének finanszírozására koncentrálna. Ennek érdekében bővítik az Eximbank irodahálózatát, és a következő hónapokban nyolc új vidéki helyszínen nyit fiókot a hitelintézet.
Megemlítette azt is, hogy az új mikrohitelprogram szervesen kapcsolódni fog az Eximbank exportélénkítési hitelprogramjához, amely jelenleg egymilliárd eurós kerettel működik, és amelyhez már 21 hitelintézet csatlakozott.
Kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette, hogy az elmúlt négy évben a magyar export 70 milliárd euróról 81,7 milliárd euróra nőtt, és ugyan a növekedés jelentős részben az európai uniós piacokon következett be, de a keleti nyitás program is kezdi már meghozni az eredményeit. Hozzátette: arra számít, hogy a következő időszakban erőteljesebb lehet a növekedés az utóbbi piacokon is, aminek egyik eszköze lehet a mikrohitelprogram.
Nátrán Roland elmondta: mivel nemcsak exportőrök, hanem beszállítók is igénybe vehetik az EXIM mikrohitelt, a számítások szerint több ezres vagy akár a tízezres nagyságrendet is elérheti a potenciális köre azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak, amelyek részt vehetnek a programban.
A hazai kisvállalkozások a korábbi rövid távú pénzügyi problémák megoldása helyett egyre nagyobb arányban gondolkodnak beruházásokban, amit a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja mellett a Széchenyi-kártya program alacsony kamatozású konstrukciói is ösztönöznek – összegezte Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója a tapasztalatokat május 11-én.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára korábban úgy nyilatkozott: talpra állt az ország a szocialista kormányzás után, a gazdaságélénkítő programoknak köszönhetően csökkentek az adóterhek, a kis- és középvállalkozások száma nő. A politikus úgy vélte: az eredményekhez nélkülözhetetlen volt az új alaptörvény megalkotása, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés, a Nemzetközi Valutaalaptól való „megszabadulás”, valamint a multinacionális vállalatok és a bankok különadóinak fenntartása.
