Orbán Gábor emlékeztetett arra, hogy a múlt héten fejeződött be az IMF alapokmányának IV. cikkelye szerinti szokásos, éves gazdaságpolitikai konzultáció Magyarországon. Ez volt az első hivatalos tárgyalássorozat azóta, hogy Magyarország tavaly, lejárat előtt, teljes összegben visszafizette korábbi IMF-hitelekből származó tartozásait, és ezzel „IMF-programország” státusza is megszűnt.
Mint mondta: az IMF az eddigieknél konstruktívabban, nyitottabban állt a magyar félhez, és immár másképpen ítélte meg a magyar gazdaságot, elismeri a gazdaság teljesítményét. Orbán Gábor reméli, hogy hamarosan az Európai Bizottság és a hitelminősítők is „felcsatlakoznak erre az irányra”.
Orbán Gábor szólt a legutóbbi dollárkötvény-kibocsátásról is, amely már az idei év második felében jelentkező finanszírozási igények fedezetéül szolgál. Előtartalékolási célból a magyar állam 3 milliárd dollár értékű devizakötvényt bocsátott ki, ez az idei évben lejáró külföldi hitelek közel kétharmadára elég. A kibocsátás átmenetileg mintegy 2,3 százalékponttal emelte az adósságrátát – mondta Orbán Gábor, hangsúlyozta azonban, hogy továbbra is cél az adósságcsökkentés az év végére. Elmondta: a további kötvénykibocsátások időzítése mind a belföldi, mind a nemzetközi tőkepiaci helyzettől függ.
Egy kérdésre válaszolva Orbán Gábor kifejtette, hogy az Európai Uniótól az IMF-hitellel együtt felvett hitel előtörlesztésére a megkötött szerződés alapján nincs lehetőség.
Az államtitkár felidézte: 2010-ben a kormány a korábbi, megszorításokra épülő gazdaságpolitikához képest irányváltásra kapott felhatalmazást a választóktól. Ez volt a fő oka annak a „180 fokos gazdaságpolitikai fordulatnak”, amely végül egyebek között az IMF-hitel idő előtti visszafizetését is lehetővé tette.
Az akkori döntés helyességét, a magyar gazdaságpolitika sikerét a makrogazdasági adatok is mutatják: az elmúlt években sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot, helyreállítani a befektetői bizalmat és stabilizálni az államháztartást is – sorolta az államtitkár.
„Jól tudjuk, hogy az IMF-hitel esedékesség előtti visszafizetését csak azon országok engedhetik meg maguknak, amelyek megfelelő szintű tartalékokkal, fegyelmezett költségvetési politikával és kedvező befektetői megítéléssel rendelkeznek” – hangsúlyozta Orbán Gábor. Hozzáfűzte: ilyen eredményt Magyarországon kívül eddig csak két európai ország, Lettország és Izland ért el.
A Magyarország iránti befektetői bizalom és a kedvező piaci környezet az utóbbi évek legkedvezőbb hozamait és az ország kockázati megítélését tükröző alacsony CDS felárát eredményezte. A magyar állam ennek következtében kedvező finanszírozási feltételek mellett jelentős betétállományt építhetett fel, amely az előtörlesztés fedezetéül szolgált – fejtette ki Orbán Gábor.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF és a pénzpiaci hitelek nem csak az árazásukban különböznek egymástól, az IMF-hitelek futamideje általában sokkal rövidebb, és a valutaalap komoly feltételeket is fűz a hitelei mellé, „olyan mértékben szól bele az adott ország gazdaságpolitikájába, amely a belső, társadalompolitikai célok követését is lehetetlenné teszi”. „Amikor tehát az IMF-fel szemben még fennálló 2,15 milliárd euró értékű hitelt törlesztettük, nemcsak 3,5 milliárd forint kamatköltséget takarítottunk meg, hanem elhárítottuk ezt a veszélyt is” – emelte ki.
2012-ben az IMF sikersztorinak nevezte 2008–2009-es közép- és kelet-európai tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentették. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok ezen diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. Ezzel szemben a második Orbán-kormány nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem egyebek között a terhek szétterítésében.
Bár szintén sikertörténetként próbálják eladni, valójában óriási bukás az úgynevezett trojka, vagyis a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank Görögországra erőltetett válságkezelő programja. A valutaalap saját előrejelzéseiből derül ki, mekkorát tévedtek a programmal, amelynek következtében eddig már 25 százalékkal esett vissza a görög gazdaság, miközben a munkanélküliség és az államadósság gyakorlatilag kezelhetetlenné vált.
Míg Magyarország nemrég vásárolta vissza az E.ON gázüzletágát, a román kormány az IMF-hitelért cserébe megszorít és privatizálja az energiaszektort. Elemzők szerint ez az ország nemzeti szuverenitásának feladását jelenti. Ráadásul a valutaalap általában kemény feltételeket is szab, amelyek meggátolják, hogy az adott ország, jelen esetben Románia, saját érdekeinek megfelelő gazdaságpolitikát folytathasson.
A Világbank és az IMF szerepét leplezte le korábban Karen Hudes, a Világbank egykori jogi vezetője. Hudes elmondta: a világ pénzügyeinek és médiumainak döntő része egy globális szuperelit kezében van, bár a Világbank azt hangoztatja, hogy szegénységmentes világot akar megvalósítani.
Hudes húsz éven át azt tapasztalta, hogy a megsegített délkelet-ázsiai, latin-amerikai és afrikai országokban a világbanki programok elsorvasztották a helyi gazdaságot, nemzetközi óriáscégeket hoztak helyzetbe, miközben a munkahelyek száma csökkent.
A kiugrott vezető leszögezte: nagyra becsüli a magyarok küzdelmét, amellyel ebből a globális pénzügyi hálóból próbálnak kitörni, és nincs semmi meglepő abban, hogy ezért a kormányt médiatámadások érik külföldről, és megpróbálják negatív színben feltüntetni.
