Az IMF is elismeri a magyar gazdaság teljesítményét

Az IMF az eddigieknél konstruktívabban, nyitottabban állt a magyar félhez – mondta Orbán Gábor.

„Jól tudjuk, hogy az IMF-hitel esedékesség előtti visszafizetését csak azon országok engedhetik meg maguknak, amelyek megfelelő szintű tartalékokkal, fegyelmezett költségvetési politikával és kedvező befektetői megítéléssel rendelkeznek” – hangsúlyozta Orbán Gábor. Hozzáfűzte: ilyen eredményt Magyarországon kívül eddig csak két európai ország, Lettország és Izland ért el.

A Magyarország iránti befektetői bizalom és a kedvező piaci környezet az utóbbi évek legkedvezőbb hozamait és az ország kockázati megítélését tükröző alacsony CDS felárát eredményezte. A magyar állam ennek következtében kedvező finanszírozási feltételek mellett jelentős betétállományt építhetett fel, amely az előtörlesztés fedezetéül szolgált – fejtette ki Orbán Gábor.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF és a pénzpiaci hitelek nem csak az árazásukban különböznek egymástól, az IMF-hitelek futamideje általában sokkal rövidebb, és a valutaalap komoly feltételeket is fűz a hitelei mellé, „olyan mértékben szól bele az adott ország gazdaságpolitikájába, amely a belső, társadalompolitikai célok követését is lehetetlenné teszi”. „Amikor tehát az IMF-fel szemben még fennálló 2,15 milliárd euró értékű hitelt törlesztettük, nemcsak 3,5 milliárd forint kamatköltséget takarítottunk meg, hanem elhárítottuk ezt a veszélyt is” – emelte ki.

2012-ben az IMF sikersztorinak nevezte 2008–2009-es közép- és kelet-európai tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentették. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok ezen diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. Ezzel szemben a második Orbán-kormány nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem egyebek között a terhek szétterítésében.

Bár szintén sikertörténetként próbálják eladni, valójában óriási bukás az úgynevezett trojka, vagyis a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank Görögországra erőltetett válságkezelő programja. A valutaalap saját előrejelzéseiből derül ki, mekkorát tévedtek a programmal, amelynek következtében eddig már 25 százalékkal esett vissza a görög gazdaság, miközben a munkanélküliség és az államadósság gyakorlatilag kezelhetetlenné vált.

Míg Magyarország nemrég vásárolta vissza az E.ON gázüzletágát, a román kormány az IMF-hitelért cserébe megszorít és privatizálja az energiaszektort. Elemzők szerint ez az ország nemzeti szuverenitásának feladását jelenti. Ráadásul a valutaalap általában kemény feltételeket is szab, amelyek meggátolják, hogy az adott ország, jelen esetben Románia, saját érdekeinek megfelelő gazdaságpolitikát folytathasson.

A Világbank és az IMF szerepét leplezte le korábban Karen Hudes, a Világbank egykori jogi vezetője. Hudes elmondta: a világ pénzügyeinek és médiumainak döntő része egy globális szuperelit kezében van, bár a Világbank azt hangoztatja, hogy szegénységmentes világot akar megvalósítani.

Hudes húsz éven át azt tapasztalta, hogy a megsegített délkelet-ázsiai, latin-amerikai és afrikai országokban a világbanki programok elsorvasztották a helyi gazdaságot, nemzetközi óriáscégeket hoztak helyzetbe, miközben a munkahelyek száma csökkent.

A kiugrott vezető leszögezte: nagyra becsüli a magyarok küzdelmét, amellyel ebből a globális pénzügyi hálóból próbálnak kitörni, és nincs semmi meglepő abban, hogy ezért a kormányt médiatámadások érik külföldről, és megpróbálják negatív színben feltüntetni.