Június 5-ét várja a pénzvilág

Ekkor derül ki, hogy az Európai Központi Bank milyen irányt választ.

A piacokon egy hónapja, az eurójegybank monetáris döntéshozó testületének legutóbbi ülése óta találgatják, mire szánja el magát az EKB: az alapkamat csökkentése és a betéti kamat negatív tartományba süllyesztése mellett hajlandó-e több pénzt pumpálni az eurózóna gazdaságába, akár értékpapír-vásárlásokkal.

A találgatásokat Mario Draghi EKB-elnök szavai indították el. A szakember egyenes utalást tett arra, hogy a monetáris politika további lazítására lehet számítani az EKB következő kamatdöntő ülésén. A befektetői várakozásokat minden bizonnyal alakítani fogja az euróövezet májusi inflációs adata, amelyet kedden közölnek.

A Nomura cég devizapiaci elemzői által megkérdezett ügyfelek 95 százaléka vár alapkamat-csökkentést, 90 százalékuk negatív betéti kamatot, és több mint 50 százalékuk valamilyen likviditásbővítést, de csak 10 százalékuk számít arra, hogy az EKB bejelenti az eszközvásárlások megkezdését.

A leginkább várt intézkedéscsomag – amelynek ezért mérsékelt piaci hatása lenne –, az alapkamat és a betéti kamat csökkentése és a vállalati hitelezés beindítását célzó, valamilyen célzott likviditási program – magyarázták a Nomura szakértői. Minden más, ettől elmaradó, vagy ezen túlmutató döntés valószínűleg megmozgatná a piacokat.

„Az EKB-illetékesek nyilatkozatai helyenként meglepően agresszívak voltak, ezért nem kizárt, hogy a befektetők csalódni fognak, de van mozgástér a pozitív meglepetés felé is” – mondta Paul Lambert, a londoni Insight Investment devizakereskedelmi részlegének vezetője.

Miközben az EKB valamiféle nagy durranásra készíti fel a piacokat, a befektetők egy része továbbra is kételkedik abban, hogy az eurójegybank valóban valami nagyot fog lépni – írta pénteken a Citigroup. Az amerikai bank által megkérdezett ügyfelek meglepően nagy arányban vélték úgy, hogy még nincs kőbe vésve az EKB-lazítás: csaknem 30 százalék szerint az intézkedések csalódást okoznak majd a piacon. A többség – csaknem 50 százalék – csak kamatcsökkentésre számít, és mindössze 22,5 százalék vélte úgy, hogy a kamatcsökkentésen túl egyéb intézkedéseket is bejelent az EKB.

A Morgan Stanley felmérésébe bevont befektetők szerint 53 százalék a valószínűsége, hogy az EKB még idén a „nukleáris opcióhoz” nyúl, és az amerikai jegybankrendszer (Fed) által folytatotthoz hasonló eszközvásárlásba kezd. A befektetők 52 százaléka szerint az EKB államkötvényeket és vállalati papírokat is vásárolna vegyesen.

Ennek sok egyéb mellett lenne egy olyan következménye, hogy az euró árfolyama az 1,32 dolláros szint alá esne a jelenlegi 1,36 dollárról. Az euró árfolyama pusztán Draghi szavaira az 1,40-es szint közvetlen közeléből 1,36 dollárig süllyedt.

A Barclays elemzői rámutattak: a piac már nagyrészt beárazta az EKB monetáris enyhítését, az euró csaknem 3 százalékot gyengült a dollárral szemben az elmúlt három hétben. Ezért felfelé ható kockázatot jelentene a kamatfelárakra, ha az eurójegybank végül mégsem lépne.

A piac gazdaságösztönző intézkedéseket vár, sokan olyan agresszív lépésekre számítanak az EKB-tól, amelyekről Mario Draghi és kollégái régóta mondogatják, hogy rendelkezésre álló eszközök, de eddig egyszer sem vetették be őket.

Meglátjuk, hogy a kutya harap is, vagy csak ugat – fogalmazott az egyik elemző.