Őszinte segítség Venezuelának hátsó szándékokkal

Ismerős jelenség, hogy egy nagy katasztrófa után egymás sarkát taposva érkeznek meg a külföldi segélycsapatok a csapás helyszínére. A venezuelai sietséget nem csupán az indokolja, hogy sürget az idő, a civil szervezetek néha más terveket is forgatnak a fejükben.

A mexikói hadsereg kutyás mentőalakulata dolgozik Venezuelában. Fotó: AFP/JUAN BARRETO

Venezuela sötét segítői

A segélyszervezetek munkatársai között nem csupán jó szándékú emberek vannak, de sok esetben olyanok is, akik sötétebb céllal érkeznek segítők gúnyáiban. Amikor huszonhat éve az amerikaiak egy hadihajón érkező 450 tengerészgyalogossal akartak segíteni Venezuelán, az akkori elnök ezt túlzásnak tartotta, és visszautasította. Egyetlen diktatúra se akar 450 harcedzett és felfegyverzett veteránt beengedni az elpusztult infrastruktúrájú területre. A segélyszervezetek munkatársai között bőven elrejtőzhetnek katonák, hírszerzők, kémek, diverzáns ügynökök, akik máris a másnapra készülnek, amikor kincset érő információikat fel tudják használni. 

Caracas esetében ez hatványozottan igaz, hiszen a világ legnagyobb kőolajkészletén ül, amelyre – mint az nemrég kiderült –, mindenkinek fáj a foga, főleg az amerikaiaké. 

Nem beszélve az olyan csoportokról, amelyek politizálnak, és úgy mentik az embereket, hogy azzal politikai állásfoglalást is tesznek, ilyen például az SOS Mediterranée vagy az Orvosok Határok Nélkül (MSF), amelyek gyanúsan sok pénzből tudnak gazdálkodni, és minden egyes megmentett afrikai migránssal nyomást gyakorolnak különböző országokra.  

Borítókép: A mexikói hadsereg kutyás mentőalakulata dolgozik Venezuelában (Fotó: AFP/JUAN BARRETO)