Afrika diadala, Ázsia totális bukása

Ázsia totális csődöt mondott, Afrika szárnyalt, Európa hozta, amit ebben a helyzetben hozni lehetett. Bár a labdarúgó-világbajnokságon már elkezdődött az egyenes kieséses szakasz, mégsem érdektelen kicsit visszatekinteni arra, ami az első 72 mérkőzésen történt. Ennek az elemzésnek a tárgya az lesz, hogyan szerepeltek az egyes kontinensek a labdarúgó-világbajnokságon első szakaszában.

Vozinha, a Zöld-foki-sziegetek csodakapusa Fotó: MICHAEL STEELE Forrás: GETTY IMAGES NORTH AMERICA

Ó, mesebeli Afrika

A 2022-es katari világbajnokságon összesen 5 afrikai ország szerepelhetett: Ghána, Szenegál, Tunézia, Marokkó és Kamerun. A legjobb eredményt a marokkói csapat érte el, negyedik lett, azaz az éremért küzdhetett. 2026-ra a létszámemelés egyik nagy nyertese az afrikai kontinens lett, mert a kvóták duplázása után 10 csapatot delegálhatott a világbajnokságra. A tíz együttesből kilenc továbbjutott a csoportból, ami egyértelműen a FIFA törekvéseit támasztotta alá.

A tíz indulóból egyedül a harmatgyengének tűnő Tunézia nem élte túl a csoportkört. A kilenc továbbjutó afrikai együttes egyike sem tudta megnyerni csoportját, három pedig a nyolc legjobb harmadik közé csusszanva jutott be a legjobb 32 közé. 

Mindez úgy, hogy két, a világbajnokságok történetében nem egy bravúrt bemutató Kamerun és Nigéria ki sem jutott erre a vb-re. 

A 10/9-es továbbjutási mutató azonban könnyen félrevezető lehet. Afrika futballja továbbra sem tört be a világ élvonalába, a csoportmérkőzéseken látottak alapján egyedül Marokkó és – önmagukhoz mérten – a Zöld-foki-szigetek voltak azok a csapatok, amelyeknek teljesítményét hibátlanra lehet értékelni. 

Marokkó 1-1-es döntetlent játszott Brazília ellen - Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP

Marokkó ugyanannyi pontot (7) szerzett, mint a csoportgyőztes Brazília, a két csapat 1-1-es döntetlent játszott egymással. A Zöld-foki-szigetek csodás döntetlenjeiről már sok szó esett, talán maguk sem gondolták volna, hogy túlélik azt a csoportot, amelybe két korábbi világbajnokot is odavet a sors. Ha Marokkó esetében azt írtuk, hogy hibátlan a produkció, akkor a Zöld-foki-szigetek esetében is ezt kell tenni, annak ellenére, hogy meccset nem nyertek a csoportban. Itt egy vonalat is húzhatunk, a többi továbbjutó afrikai csapat esetében egy-egy olyan mérkőzést lehet kiemelni, amely emlékezetes marad. Elefántcsontpartnak például nem sok hiányzott a németek elleni szenzációs döntetlenhez, de végül kikaptak. Ellenben 1-0-ra megverték Ecuadort, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Miként Szenegál és a Kongói DK is megérdemel egy-egy kalaplengetést. Mindkét csapat az utolsó körben biztosította be továbblépését. 

Ázsia: a totális fejreállás esete

A 2022-es vb-n Ázsiát hat csapat képviselte. A rendező Katar selejtező nélkül jutott ki, mellettük a selejtezőből Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Dél-Korea és Japán került ki a vb-re. 2026-ra ez a szám kilencre emelkedett, azaz az ázsiai kontinens is a FIFA létszámemelésének nyertesévé vált. Itt azonban be is fejezhetjük a hozsannát, mert a kilenc ázsiai indulóból mindössze kettő élte túl a csoportmeccseket: Japán és Ausztrália. 

Ráadásul Ausztrália amolyan „vendégrésztvevő” ebben a konföderációban, mert ők földrajzi szempontból Óceániához tartoznak. 

A másik hét ázsiai csapat, Szaúd-Arábia, Üzbegisztán, Irak, Jordánia, Katar, Dél-Korea és Irán kiesett, bár Irán búcsúja egészen döbbenetes volt, mert ők az utolsó pillanatig továbbjutásra álltak, s csak akkor buktak el, amikor Ausztria a 96. percben egyenlíteni tudott Algéria ellen.

A madár szerint Japán még a brazilok ellen is favorit lehet - Fotó: RYOICHIRO KIDA / Yomiuri

A kieső ázsiai csapatok játékát látva nem kell zsebkendőket keresnünk. A látottak arra engednek következtetni, hogy ezen a kontinensen megrekedt a futball fejlődése. A 2023-as Ázsia-kupa mind a négy elődöntőse (a győztes Katar, a második Jordánia, valamint Irán és Dél-Korea) kiesett a csoportkörből. Ez a kudarc azt bizonyítja, hogy továbbra is hatalmas a szakadék Ázsia focija és a világszínvonalú futball között. A nemzetközi elemzések a bukás három fő okaként azt nevezték meg, hogy ázsiai futballból hiányzik az európai tapasztalat, azaz, amíg az ázsiai játékosok nagy része nem tud Európába szerződni, nem lesz fejlődés. 

A második ok, hogy az ázsiai együttesek fizikális állapota – Japánt kivéve – jelentősen elmaradt a világ élvonalától. 

A harmadik, hogy Japán és Ausztrália kivételével az utánpótlás nevelés is elavult lett Ázsiában. A FIFA létszámemelése Ázsiában nem jött be, arról nem is beszélve, hogy az a két ázsiai ország (Kína és India), amelyet a FIFA a legszívesebben a vb-n látott volna, ki sem jutott a 48 csapatos tornára. 

Közép-Amerika, Dél-Amerika: minden rendben (?)

A dél-amerikai csapatok közül egyedül a kétszeres világbajnok Uruguay nem élte túl a csoportmeccseket, a hat induló országból öt továbbment. Ami Közép-Amerikát illeti, ott a hat indulóból három (Curacao, Haiti és Panama) esett ki, de ezek a futballtörpék amúgy sem arra készültek, hogy óriásokká válnak. Ebben a zónában szerepel a három vb-házigazda, az USA, Kanada és Mexikó – ők simán továbbjutottak.

Óceánia egyetlen képviselője, Új-Zéland szintén nem tudott labdába rúgni, azaz simán kiesett a csoportmérkőzések során.