Német és lengyel mintára akarják eltörölni a Fideszt

Házkutatások, lefoglalt szerverek, elkobzott telefonok és nemzetközi elfogatóparancsok. Lengyelországtól kezdve Magyarországon át Németországig egyre gyakrabban látni, hogy a regnáló kormányok és az igazságszolgáltatási szervek a legújabb digitális technológiát és a jogi kényszerintézkedéseket hívják segítségül a nemzeti, jobboldali ellenzékkel szemben.

Fotó: Polyák Attila

A német módszer: megfigyelés és a betiltás előszobája

Németországban a módszerek még szisztematikusabbak, a tét pedig még nagyobb: az Alternatíva Németországért (AfD) párt esetében a hatóságok már nemcsak egyes politikusokat, hanem a legnépszerűbb német párt teljes struktúráját vették célba. A fordulópontot a berlini ügyészség és a rendőrség azon akciója jelentette, amikor megszállták az AfD szövetségi főhadiszállását Berlinben.

A razzia során komplett szerveradatbázisokat másoltak le, és hozzáfértek a pártvezetés hivatalos e-mail-fiókjaihoz. Ezt követték a Maximilian Krah EP-képviselő és környezete elleni látványos házkutatások, ahol szintén minden digitális adathordozót lefoglaltak.

Németországban azonban a fizikai lefoglalásokon túl a digitális térben is totális háború zajlik. A belső hírszerzés az AfD-t mint politikai pártot „szélsőjobboldali gyanús esetként” tartja nyilván. Ez a jogi kategória felhatalmazást ad a titkosszolgálatnak arra, hogy állandó megfigyelés alatt tartsa a párt online kommunikációját, lehallgassa a telefonokat és kémprogramokat telepítsen a politikusok eszközeire.

Sokan úgy vélik, ez a fajta rendőrségi és titkosszolgálati nyomásgyakorlás nem más, mint a párt teljes jogi betiltásának és politikai megsemmisítésének az előszobája. Erre utal az is, hogy csak azután kezdték el a látványos hatósági akciókat, hogy a kormánypártok népszerűsége zuhanni kezdett, míg az AfD támogatottsága folyamatosan rekordokat döntött.

A hatalom új fegyvere?

Bár a brüsszeli fősodor és a liberális média igyekszik ezeket az eseteket a jogállamiság helyreállításaként beállítani, a mintázat túlságosan egyértelmű ahhoz, hogy véletlen legyen. Európában a nemzeti, jobboldali pártok előretörését a választói urnáknál egyre nehezebb megállítani.

Emiatt a regnáló elitek láthatóan áthelyezték a küzdelmet a politikai térből a bírósági tárgyalótermekbe és a rendőrségi fogdákba.

A lengyel képviselői irodák lerohanása és a német pártközpont szervereinek lemásolása ugyanazt a célt szolgálja: megfélemlíteni a politikai közösséget, megbénítani a napi működést, és a választók szemében bűnözőként feltüntetni a konzervatív alternatívát. Amíg a bíróságok éveken át vizsgálnak egy-egy lefoglalt merevlemezt, a politikai károkozás már megtörtént.