Az OECD előrejelzése szerint a maginfláció 2015-ben nagyjából 3 százalék körül mozog, míg a normál infláció ennél kissé alacsonyabb lesz. A munkanélküliség szintje nagyjából stabilizálódik, a közfoglalkoztatás kissé csökkenhet, a folyó fizetési mérleg többlete növekszik (a GDP-arányos 3,6 százalékról 2014-ben 3,9 százalékra 2015-ben).
2014 első felében a lakossági fogyasztás és a kivitel volt a gazdasági növekedés motorja. 2013 negyedik negyedévéhez hasonlóan az idei év elején nőtt a reáljövedelem, főleg a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak járó nagyobb fizetés, a közfoglalkoztatás bővülése és a rezsiköltségek csökkenése miatt.
A belföldi beruházási szint még alacsony, de megindult a tőkefelhalmozás. Az OECD elemzése szerint a befektetéseket még hátráltatja a bizonytalan üzleti környezet, amely néhány „vitatott” belföldi igazgatási döntésre, illetve a hitelezés alacsony volumenére vezethető vissza.
A szervezet szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakasza és az alacsony alapkamat csak részben tudott javítani a hitelezési helyzeten. Az OECD szerint a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalt bizonytalanság újra kiemelte a megfontolt monetáris politika fontosságát, és az MNB-nek ezzel számolnia kell a további esetleges kamatcsökkentéseknél.
Az OECD-jelentés szerint az államháztartási hiány 2013-ban jóval a kitűzött határérték alatt volt, idén és jövőre pedig egyaránt 2,9 százalék lehet a GDP-arányos államháztartási hiány. Az infláció ebben az évben 0,5 százalék lesz, jövőre 2,8 százalék. A munkanélküliség 8,7 százalékról 8,9 százalékra emelkedhet.
A GDP 2014-ben 2 százalékkal, 2015-ben 1,6 százalékkal növekedhet. A lakossági fogyasztás 1,6 százalékkal, majd 1,1 százalékkal bővül, az export 5,3 százalékkal, majd 5,4 százalékkal növekszik, az import 2014-ben 4,5 százalékkal, 2015-ben 5 százalékkal emelkedik.
