A fideszes európai parlamenti képviselő hozzátette, hogy 2025-ig 10 százaléknyi fogyasztásnövekedéssel is számolni kell. Glattfelder Béla felhívta a figyelmet, hogy tavaly Magyarország 7 milliárd eurós külkereskedelmi többlete alig haladta meg a 6,5 milliárdos energiaszámlát. Amennyiben a következő 10 évben duplájára nő az energiahordozók ára, és 10 százalékkal nő a fogyasztás, akkor hasonló összetétel mellett nehéz lesz biztosítani az energiaszámla finanszírozását.
A kieső és az atomerőművel nem pótolt villamos energia termelését más forrásból kell pótolni. Ehhez Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója által kalkulált adatokat idézett Glattfelder Béla. Eszerint 1500 megawatt származna megújuló energiából, 700 megawatt gázból és 400 megawatt szénből.
Glattfelder Béla szerint a mai kamatszint mellett érdemes befektetni a megújuló energiába, ugyanis az jelenleg „jobban fial”, mint ha bankban tartanánk a pénzünket. A szakértő végül kiemelte, hogy ha Magyarországon nem lesz nagyobb a megújuló energiák aránya, akkor a magyar vállalkozások nem lesznek majd versenyképesek, ugyanis Nyugat-Európában ezt már megcsinálták – például Németországban 18,2 milliárd eurót fektettek a megújulóenergia-fejlesztésbe.
Hasonló következtetésekre jutott Ádám Béla energetikai szakértő, a HGD Kft. tulajdonosa is. Véleménye szerint nem a megújuló energiára való átállás megtérülési ideje a kulcskérdés – bár az sem elhanyagolható –, hanem három további tényezőt kell figyelembe venni: a hálózattól való függetlenedést, a biztonságot és a hosszú távú jövedelemszerzést. Miután cége közel két évtizede épít megújulóenergiás rendszereket, a tapasztalata szerint egy ilyen berendezés tíz év alatt térül meg, s további tizenöt évig ingyen adja az energiát.
Ádám Béla kiemelte, hogy minden, ami körbevesz bennünket, az energialehetőség: a szennyvíztelepektől egészen a termálvizekig. Hosszú távú megbízható rezsicsökkentést ad a megújuló energia használata – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a fajlagos költségeket a piaci verseny már 30-40 százalékkal csökkentette. Szerinte a rezsicsökkentés mellett fontos cél az energiafüggetlenség is.
Két évvel ezelőtt már látható volt egy elmozdulás a piacon, akkor a kormányzat 850 millió forintos támogatást nyújtott a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztésekre, azonban a szűkre szabott keret a nagy érdeklődésnek köszönhetően hamar kimerült – emelte ki Ádám Béla, majd hozzátette: így számottevő előrelépés nem volt tapasztalható a beruházásokban, ezáltal nem gyarapodott sokkal az önfenntartó ingatlanok száma.
A kimutatások alapján a hazai háztartások esetében jelenleg 0,1-0,2 százalékában használnak zöld energiát, ami nagymértékben elmarad akár a román 1 százalékos vagy a német 10 százalékos aránytól. Rohamléptékben nőhetne azonban ez a mutató, ha újabb állami támogatás jelenne meg a fejlesztésekre, hiszen a vásárlói oldalon jelentős érdeklődés mutatkozik az alternatív megoldásokra – tette hozzá.
A szakértő szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja kiterjeszthető lehetne erre a területre is. Nálunk a biomassza, a földhő és a napenergia hasznosítása kézenfekvő. Például a 100-200 méterre lesüllyesztett talajszonda – összekapcsolva hőszivattyúval – olcsón adja a fűtési energiát. Ádám Béla annyira bízik a megújuló energia elterjedésében, hogy az ehhez szükséges eszközök kereskedelmére létrehozta a High Six Team Kft. nevű céget.
Ugyancsak az olcsó MNB-hitel lakásépítésre és -felújításra való kiterjesztését szorgalmazta Borsi László ingatlanpiaci szakértő is. Szerinte az ingatlanpiac fellendítésében is jelentős előrelépést hozhatna, ha a jegybanki hitel lakásépítésekre és az ingatlanok felújítására is kiterjedne.
A szakember szerint erre nagy szükség lenne, ugyanis az elmúlt évek során már 10 ezer alá esett az újonnan épült lakások száma, ami az 1910-es évek adataival egyezik meg. Borsi azt is javasolta, hogy érdemes lenne bevezetni egy úgynevezett lakáspályamodellt is – ez a fiatal párok első, akár szociális lakásától kezdve elkísérné őket az idősebb kori, saját tulajdonig.
Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint Magyarország gazdasági teljesítőképességének javításában 2010 óta jelentős eredményeket ért el a kormány, a tartós növekedéshez azonban új otthonteremtési programra és a rezsicsökkentés vállalkozásokra történő kiterjesztésére van szükség.
Elmozdult a mélypontról a lakásépítés – közölte május elején a Központi Statisztikai Hivatal.
A múlt évben az állami költségvetésből 68 milliárd forint jutott a lakáshitelek kamatainak támogatására, de ennek 90 százaléka a régi hitelek támogatására ment el, új hitelt kevesen igényeltek. A szocpoltámogatás 7 milliárdot, míg a lakástakarék-pénztári támogatás 35 milliárd forintot tett ki – idézte az adatokat a szakértő. Véleménye szerint a szocpolt annyira kellene növelni, hogy azon keresztül a lakásvásárló vagy -építő visszakapja az áfát. A félszocpol bevezetése pedig a használt lakások forgalmát lendítené fel, amely magával húzná az új ingatlanok építését.
Szorgalmazta még Borsi László a bérlakásépítés fellendítését úgy, hogy a cafeterián keresztül adhatnának a munkaadók támogatást a lakbérhez.
A szakértők mind egyetértettek azzal a határozattal, miszerint a zöld energiák előretörésével 2018 után csak arra a beruházásra (új ingatlan építése, felújítás) kaphatnak építési engedélyt az építtetők, melyek energiahatékonysági szempontból teljesítik az előírásokat.
Ádám Zsolt, a High Six Team Kft. ügyvezetője előadásában elmondta, hogy cége nem pusztán termékeket, hanem sokkal inkább megoldásokat kínál. Szerinte a megújuló energiaforrásokkal az emberek „húsz évre előre megvehetik a rezsicsökkentésüket”, miközben függetlenítik magukat a makrogazdasági folyamatoktól. Elmondása szerint érdemes pénzügyi alapon is beruházni a megújuló energiákba, hiszen ezek a rendszerek ott maradnak az ingatlanban, növelik annak az értékét.
