A fideszes európai parlamenti képviselő hozzátette, hogy 2025-ig 10 százaléknyi fogyasztásnövekedéssel is számolni kell. Glattfelder Béla felhívta a figyelmet, hogy tavaly Magyarország 7 milliárd eurós külkereskedelmi többlete alig haladta meg a 6,5 milliárdos energiaszámlát. Amennyiben a következő 10 évben duplájára nő az energiahordozók ára, és 10 százalékkal nő a fogyasztás, akkor hasonló összetétel mellett nehéz lesz biztosítani az energiaszámla finanszírozását.
A kieső és az atomerőművel nem pótolt villamos energia termelését más forrásból kell pótolni. Ehhez Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója által kalkulált adatokat idézett Glattfelder Béla. Eszerint 1500 megawatt származna megújuló energiából, 700 megawatt gázból és 400 megawatt szénből.
Glattfelder Béla szerint a mai kamatszint mellett érdemes befektetni a megújuló energiába, ugyanis az jelenleg „jobban fial”, mint ha bankban tartanánk a pénzünket. A szakértő végül kiemelte, hogy ha Magyarországon nem lesz nagyobb a megújuló energiák aránya, akkor a magyar vállalkozások nem lesznek majd versenyképesek, ugyanis Nyugat-Európában ezt már megcsinálták – például Németországban 18,2 milliárd eurót fektettek a megújulóenergia-fejlesztésbe.
Hasonló következtetésekre jutott Ádám Béla energetikai szakértő, a HGD Kft. tulajdonosa is. Véleménye szerint nem a megújuló energiára való átállás megtérülési ideje a kulcskérdés – bár az sem elhanyagolható –, hanem három további tényezőt kell figyelembe venni: a hálózattól való függetlenedést, a biztonságot és a hosszú távú jövedelemszerzést. Miután cége közel két évtizede épít megújulóenergiás rendszereket, a tapasztalata szerint egy ilyen berendezés tíz év alatt térül meg, s további tizenöt évig ingyen adja az energiát.
Ádám Béla kiemelte, hogy minden, ami körbevesz bennünket, az energialehetőség: a szennyvíztelepektől egészen a termálvizekig. Hosszú távú megbízható rezsicsökkentést ad a megújuló energia használata – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a fajlagos költségeket a piaci verseny már 30-40 százalékkal csökkentette. Szerinte a rezsicsökkentés mellett fontos cél az energiafüggetlenség is.