A jelentés szerint az újlakásépítésen belül nőtt a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya, és emelkedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada.
A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008-as év első negyedévi teljesítmény alig harmadát éri el. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. első negyedévi szint 18 százalékát teszi ki.
Közel 21 ezer tranzakciót bonyolítottak le az év első három hónapjában, 12 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt − derül ki a Duna House ingatlanközvetítő áprilisi elemzéséből. Az adásvételek száma márciusban sem esett vissza: 21 százalékkal haladta meg a tavaly ilyenkor bonyolított ügyletekét. A GKI legújabb ingatlanpiaci indexe is jelentős emelkedést mutatott.
Ennek ellenére korai lenne még kijelenteni, hogy a hazai ingatlanpiacon véget ért volna a válságos időszak, ráadásul elemzők szerint a 2008 előtti időszak viszonyai minden bizonnyal soha nem térnek vissza, amiben többek között óriási szerepet játszik a devizahitelezés elszabadulása, annak súlyos következményei és tanulságai.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: az építőipari szakma minden kis pozitív elmozdulásnak örül, de szerinte a mostani helyzet még mindig messze van attól, hogy azt lehessen mondani, élénkül a lakáspiac. Az ÉVOSZ alelnöke megjegyezte, hogy most még csak a statisztikában lehet érzékelni az elmozdulást, a piacon nem.
A számok szerinte azt mutatják, hogy a lakosság továbbra sem épít lakást, a növekedés elsősorban a vállalkozásoknak közvetlen piaci értékesítésre történő lakásépítésből adódik. Ezért az ÉVOSZ azt vélelmezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdaságélénkítő hitelprogramjába bekerültek az ingatlanfejlesztések is, ez az év elejétől lehetővé vált, hogy a recesszió előtt elkezdett és félbemaradt építkezéseket a hitelcsomag segítségével a vállalkozások befejezzék.
A szakszövetség szerint, ha a MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjában a lakosság is bekerülhetne az engedélyköteles új építésekkel és felújításokkal, akkor érdemlegesebben lenne forrás a lakásépítési piacon, ami erőteljesebb élénkülést hozhatna.
Időzített bomba ketyeg a hazai lakáspiacon. A bankok közel 120 ezer olyan otthon tulajdonjogával rendelkeznek már, amelyek korábban a bajba jutott adósoknál voltak. Ha ezek az ingatlanok a piacra kerülnek, az alaposan letörheti a már élénkülő lakásárakat.
