Újabb adat mutatja, hogy túljutott a súlyos mélyponton az ingatlanpiac, mivel a GKI legújabb ingatlanpiaci indexe jelentős emelkedést mutatott. A magyarországi lakáspiac megítélése 2014 áprilisában az ország minden régiójában javult a korábbihoz képest. Budapesten az egyéb pesti társasházi lakások kivételével minden szegmensben javult a piaci helyzet megítélése. A vidéki körzetekben is általános javulás volt megfigyelhető – hangzott el a Napi.hu portál ingatlan konferenciáján kedden Budapesten.
Az Európai Unió átlagában a lakóházak árának a csúcsa 2008 második negyedévében volt, amelyhez képest 2013 negyedik negyedévére 6,5 százalékponttal van lejjebb az árindex, de ez már emelkedés 2013 első negyedévéhez képest – hívta föl a figyelmet Akar László. A GKI vezérigazgatója rámutatott arra, hogy az északi tagállamokban 10 százalékot meghaladóan magasabbak az árak a lakóházakat tekintve, míg Írországban, Spanyolországban, Lettországban és Litvániában 30 százalékkal alacsonyabbak a válság előtthöz képest. A szakember ismertetése szerint az ingatlanok bérbeadása nagyobb hozamot eredményez, mintha vennénk egy tízéves futamidejű német állampapírt.
„Magyarországon is érvényesültek az európai tendenciák, a lakóház árindex esetében 2008-hoz képest 18 százalékpontos mínuszt lehetett megfigyelni.” Akar szerint hazánk esetében a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz annak a 120 ezer lakásnak a sorsa, amely a nemfizető hitelek körébe tartozik. A szakember a következő években nem vár jelentős növekedést az ingatlanpiac területén, de egy alacsony növekedési környezetben is vannak üzleti lehetőségek.
Mészáros Ábel előadásában arra hívta föl a figyelmet, hogy a városok területe napi szinten 110 négyzetkilométerrel növekedhetnek világszerte 2030-ig, ami egy nagyon komoly intenzív területfelhasználást jelent. Ezzel szemben Budapesten ilyen mértékű bővülésről nem beszélhetünk, az is nagy siker lenne, ha sikerülne a mostani népességszámot megtartani – tette hozzá a Főpolgármesteri Hivatal városfejlesztési csoportjának a munkatársa.
Szerinte a jövő lehetőségeinek a kihasználása csak innovatív megoldások révén érhető el, a gazdasági realitások azt mutatják, hogy a minőségi ingatlanfejlesztések irányába kell elmozdulni. Példaként hozta föl a Váci úton megvalósult fejlesztéseket, amelyek a mennyiség helyett a minőségre törnek. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Budapesten körülbelül 1700 hektárnyi „rozsdazóna” van, amit célszerű lenne hasznosítani, de ez akár több évtizedes kihívás is lehet.
A tavalyi év végéig a tranzakciók száma, és az árak folyamatosan újabb és újabb mélypontokat értek el, míg az idei évben a közvetítőirodák adatai alapján némi élénkülést látni, de az árak esetében továbbra is stagnálásról lehet csak beszélni, de régiónként komoly eltérések vannak – mondta el Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője.
Összességében az látszik, hogy a pozitív hangulat hatást gyakorolt a piacra, de ez egyelőre inkább a keresésekben látszik, míg jó lakást továbbra is nagyon nehéz találni – tette hozzá. A szakember szerint, ha folytatódik a mostani kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, akkor a korábban elmaradt lakásvásárlások kifuthatnak a piacra, ami az árak és a kereslet növekedéséhez vezethet.
Beák Attila szerint a mostani helyzetben bár alacsonyak az árak, de ez azt is jelenti, hogy alacsonyan lehet eladni. A Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja úgy látja, a piacon jelen lévő 15 százalék kénytelen alkudni, míg a többiek nem kívánnak olcsóbban túladni a tulajdonukon. A banki kamatok csökkenése miatt sokan inkább az ingatlan felé fordulnak, amivel nagyobb hozamot lehet elérni, mint a pénzintézeteknél – tette hozzá.
Az ország alacsony árszintű részein nem történ fellendülés, így könnyen lehet, hogy majd csak az általános növekedés húzhatja majd föl ezeket a régiókat – hangsúlyozta Nagy Gyula. Elképzelhető, hogy a fellendülés előtt lesz még egy nagyobb visszaesés, de több adat mutat arra, hogy vannak kedvező jelek a piacon – vélekedett az FHB Lakásárindex projektvezetője.
