235 000 forint volt a bruttó átlagkereset

A bruttó és a nettó átlagkeresetek is 3 százalékkal haladták meg idén január–júniusban az egy évvel korábbit.

2014. január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 000 fo­­­­rint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 800, míg a költségvetési intézményeknél 205 900 fo­rintot keres­tek. A nem köz­fog­lal­koz­tatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nem­zet­gaz­da­ságban átlagosan 246 800, a vállalkozásoknál 252 200, a költségvetésben dolgozóké 235 800, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 300 forint volt.

A köz­­foglalkoztatottak átlagosan 78 100 forintot kerestek. A bruttó át­lag­ke­resetek a pénzügyi, bizto­sí­tási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (493 600 forint), ezt az in­formáció és kom­mu­­ni­ká­ció (457 200 forint), valamint az energiaipar (vil­la­mos­ener­gia-, gáz-, gőz­el­látás, légkondi­cio­nálás) kö­vette (411 100 forint). A legkevesebbet a hu­mán-egész­ség­ügyi, szociális ellátás (142 000 forint), a szál­lás­­hely-szolgáltatás, vendéglátás (152 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdő­gaz­­­dálkodás, halászat (170 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2014. január–júniusban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 219 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kom­­­penzációban ré­szesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9900, a nonprofit szer­ve­­zeteknél 9500 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 900 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 400, a szellemi foglalkozásúaké 209 000) forint volt, 3,0 százalékkal magasabb, mint 2013. január–júniusban. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 szá­zalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe vé­ve a nettó kereseti átlag 160 700 forintra becsülhető.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzet­gaz­da­ságban 5,7, a vállalkozásoknál 5,0, a költségvetés területén 7,6, a nonprofit szervezeteknél 7,9 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január–júniushoz hasonlítva.

Az alacsony inflációnak köszönhetően folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon, ami támogatja a fogyasztás bővülését az idei évben – mondta az MTI által megkérdezett elemző pénteken.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary elemzője szerint az átlagkeresetek a várakozásoknak megfelelően alakultak, az adatok tükrözik a gazdaság jelenlegi helyzetét, miszerint megindult egyfajta fellendülés.

Hozzátette: a nagyon alacsony inflációnak köszönhetően a reálbérek is emelkedtek az elmúlt hónapokban. Ez a növekvő trend az év további részében is folytatódik, mivel a jegybank, júniusi jelentése alapján továbbra is nullához közeli inflációra számít.

A versenyszektorban a foglalkoztatottság bővülése, a munkaerőpiac javulása várható, ami a gazdasági növekedéssel és az alacsony inflációval együtt a fogyasztás bővülését eredményezheti az idén – mondta a szakértő.

2014. január–júniusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek ke­vésbé – 0,2 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.

A 247 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokhoz fűzött kommentárjában tájékoztatott, hogy az idei első félévben a közfoglalkoztatás bővülésének figyelembevételével 3,1 százalékkal, anélkül számítva 5,8 százalékkal növekedtek a reálkeresetek nemzetgazdasági szinten, családi kedvezmény nélkül. Az emelkedés valamennyi szférában megfigyelhető volt, előzetes becslések szerint a családi kedvezmények idei kiterjesztése mindezeken felül átlagosan további mintegy 0,8 százalékos reálkereset növekedést generált.

A tárca a reálbérek további emelkedésére, ezáltal pedig a fogyasztás bővülésére és 3,1 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre számít.

A gazdaság növekedésének fokozatos gyorsulása a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól mutat az is, hogy több mint 4,1 millióan dolgoznak, ami 1992 óta a legmagasabb regisztrált érték. A versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre. További pozitívum, hogy a munkanélküliek száma is számottevően, mintegy 70 ezer fővel csökkent egy év alatt – tájékoztatott a korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az NGM szerint a gazdaság növekedése a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását tovább emeli. Ezzel párhuzamosan tovább javítja az államháztartás egyenlegét is. A kilátások kedvezőek a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak.