2014. január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 000 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 800, míg a költségvetési intézményeknél 205 900 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 800, a vállalkozásoknál 252 200, a költségvetésben dolgozóké 235 800, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 300 forint volt.
A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 100 forintot kerestek. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (493 600 forint), ezt az információ és kommunikáció (457 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (411 100 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (142 000 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (152 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (170 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.
2014. január–júniusban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 219 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9900, a nonprofit szervezeteknél 9500 forintot kaptak ezen a címen.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 153 900 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 400, a szellemi foglalkozásúaké 209 000) forint volt, 3,0 százalékkal magasabb, mint 2013. január–júniusban. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160 700 forintra becsülhető.
A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 5,7, a vállalkozásoknál 5,0, a költségvetés területén 7,6, a nonprofit szervezeteknél 7,9 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január–júniushoz hasonlítva.
Az alacsony inflációnak köszönhetően folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon, ami támogatja a fogyasztás bővülését az idei évben – mondta az MTI által megkérdezett elemző pénteken.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary elemzője szerint az átlagkeresetek a várakozásoknak megfelelően alakultak, az adatok tükrözik a gazdaság jelenlegi helyzetét, miszerint megindult egyfajta fellendülés.
Hozzátette: a nagyon alacsony inflációnak köszönhetően a reálbérek is emelkedtek az elmúlt hónapokban. Ez a növekvő trend az év további részében is folytatódik, mivel a jegybank, júniusi jelentése alapján továbbra is nullához közeli inflációra számít.
A versenyszektorban a foglalkoztatottság bővülése, a munkaerőpiac javulása várható, ami a gazdasági növekedéssel és az alacsony inflációval együtt a fogyasztás bővülését eredményezheti az idén – mondta a szakértő.
2014. január–júniusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé – 0,2 százalékponttal – emelkedtek, mint a keresetek.
A 247 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokhoz fűzött kommentárjában tájékoztatott, hogy az idei első félévben a közfoglalkoztatás bővülésének figyelembevételével 3,1 százalékkal, anélkül számítva 5,8 százalékkal növekedtek a reálkeresetek nemzetgazdasági szinten, családi kedvezmény nélkül. Az emelkedés valamennyi szférában megfigyelhető volt, előzetes becslések szerint a családi kedvezmények idei kiterjesztése mindezeken felül átlagosan további mintegy 0,8 százalékos reálkereset növekedést generált.
A tárca a reálbérek további emelkedésére, ezáltal pedig a fogyasztás bővülésére és 3,1 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre számít.
A gazdaság növekedésének fokozatos gyorsulása a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól mutat az is, hogy több mint 4,1 millióan dolgoznak, ami 1992 óta a legmagasabb regisztrált érték. A versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre. További pozitívum, hogy a munkanélküliek száma is számottevően, mintegy 70 ezer fővel csökkent egy év alatt – tájékoztatott a korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az NGM szerint a gazdaság növekedése a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását tovább emeli. Ezzel párhuzamosan tovább javítja az államháztartás egyenlegét is. A kilátások kedvezőek a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak.
