A bizottság augusztusban már bejelentette ugyanerre a célra egy 125 millió eurós keret felállítását, ám az igényléseket rövid időn belül felfüggesztették, mert gyorsan kimerült volna a keret, és sok igény érkezett olyan térségekből, amelyek hagyományosan nem exportálnak annyit Oroszországba.
A kedden bejelentett forrásokat viszont címkézi az Európai Bizottság; tagállamokra és termékcsoportokra bontva meghatározza, ki mennyi segítségre lehet jogosult. A kvótákat az elmúlt három év exportstatisztikái alapján állították össze.
A pénzzel az Európai Unió gyakorlatilag felvásárolja az eladatlanul maradt zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeket aztán főleg ingyen osztanak szét, vagy nem élelmiszerként hasznosítják, például komposztálják. Előbbi esetben az uniós szabályok lehetővé teszik a 100 százalékos uniós finanszírozást, utóbbinál valamivel alacsonyabb a maximális támogatás mértéke. Természetesen a gazdák dönthetnek úgy, hogy nem mihamarabb, éretlenül vagy egyáltalán nem takarítják be a terméket, de akkor még kevesebb uniós forrást kaphatnak.
A 165 millió eurós keretből alapvetően 12 tagállam termelői juthatnak támogatáshoz; almából és körtéből 181 ezer tonnát, citrusfélékből 96 ezer tonnát, zöldségekből, répából, uborkából, paprikából és paradicsomból 44 300 tonnát, egyéb gyümölcsökből, kiviből, szilvából és szőlőből 76 900 tonnát vásárol fel az Európai Unió. Emellett mind a 28 tagállam kap 3-3 ezer tonna „tartalékot”, vagyis a többi 16 tagállam összesen ennyit vásároltathat fel uniós pénzből.
A korábbi programmal ellentétben viszont a karfiol, káposzta és gomba felvásárlása már csak ez utóbbi keret terhére lehetséges. Brokkoli és bogyós gyümölcsök felvásárlását pedig ebben a programban már nem támogatja az Európai Unió.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) keddi közleménye kiemeli, hogy a költségeket a tervek szerint az EU általános költségvetési tartalékából fedezik, ami összhangban van azzal a magyar törekvéssel, hogy a gazdák kártalanítása ne a területalapú támogatások rovására történjen. Mint írták, az uniós miniszterek bíznak abban, hogy az új intézkedés stabilizáló hatással lesz a piacra.
Ugyanakkor Magyarországgal egyetértésben több tagállam, köztük Ausztria, Szlovákia és Szlovénia is felhívta a figyelmet az embargó közvetett negatív piaci hatásaira, és kérte a bizottságot, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a piaci folyamatokat, és szükség esetén tegye meg a megfelelő intézkedéseket ezek kiküszöbölésére – írták.
Oroszország augusztus 7-én importtilalmat rendelt el az ellene szankciókat alkalmazó országokból származó gyümölcsre, zöldségre, hús- és haltermékekre – jelentette be Dimitrij Medvegyev miniszterelnök a kormányülést követően. Az intézkedés az európai uniós tagországokra is vonatkozik.
Pár hónapon belül feloldhatja Oroszország az unióval szemben bevezetett importstopon belül az agrár- és élelmiszer-ipari termékekre vonatkozó tilalmat – vélte lapunknak adott interjújában Budai Gyula. Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos célja a külföldi dömping visszaszorítása, és hogy megoldás szülessen a feleslegessé vált hazai termékek elhelyezésére a magyar piacon.
Szombati közlés szerint az almatermelő gazdák megsegítése érdekében almafelvásárlásba kezd a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
