Meglátása szerint miért éppen önt szemelte ki a kormány az orosz embargóval kapcsolatos külgazdasági feladatok elvégzésére?
– Az elmúlt négy évben rendre olyan feladatokat kaptam, amikor valamilyen rendkívüli helyzetet kellett megoldani. A mostani megbízatásom is ilyen problémához kötődik. Mezőgazdasággal foglalkozó államtitkárként korábban több gazdasági vegyes bizottságban láttam el feladatot, így jó kapcsolatokat alakítottam ki a Független Államok Közössége több tagországának képviselőjével. Az elmúlt nagyjából három évben azon dolgoztunk, hogy a régi hagyományos piacainkat – köztük Oroszországot is – a keleti nyitás keretében visszaszerezzük. Az orosz piacon az elmúlt egy évben ötszörösére sikerült növelni a kivitelt. Ezért is érint érzékenyen minket az embargó.
– Az orosz kiviteli tilalom az összes exportunk igen kis hányadát, alig három százalékát érinti. Érdemes emiatt szembe menni az unióval, és külön tárgyalásokba bocsátkozni az oroszokkal?
– Mi voltunk az elsők, akik a termelők érdekében tárgyalásokat folytattunk Oroszországgal, és információink szerint nem is mi leszünk az utolsók. A kormány kötelessége, hogy kiálljon a magyar termelők és feldolgozók mellett és megtegyen mindent, hogy a tisztességes vállalkozások megfelelő piacra leljenek. Az export kis hányadát érinti közvetlenül az orosz embargó, de az érintett tucatnyi társaság igen érzékeny veszteségeket szenved el emiatt. Jelentős árukészlet halmozódik fel azoknál a cégeknél, amelyek kimondottan az orosz
piacra termelnek.
– Ezekkel mit lehet kezdeni most? Hiszen az embargó marad
– Elsődleges érdekünk, hogy az orosz importtilalom és az uniós szankciók egyaránt megszűnjenek. Az említett cégek igen erőteljes piaci pozíciókat alakítottak ki, és nem mellékesen az idén tudtuk volna az első igazán komoly mennyiségű almát is kiszállítani. Az orosz Magnit üzletlánccal már létrejött a megállapodás arról, hogy a cég hazánk keleti felén logisztikai központot hoz létre. A lengyel zöldség-gyümölcs kiszorulásával igen jelentős vákuum keletkezett az orosz piacon, ezt szerettük volna kitölteni.
– Jelenleg a kormány hogyan segíthet a magyar cégeknek?
– Meg kell keresnünk azokat a piacokat, amelyeken el lehet helyezni a feleslegeket. Itt egyrészt a Szovjetunió korábbi tagországai jöhetnek szóba: Azerbajdzsán, Moldova, Kazahsztán. Emellett a belföldi piacon is helyet kell teremteni ezeknek a termékeknek. Óriási veszélyt jelent az, hogy például a lengyelek, olaszok, hollandok azt az árut, amit korábban az orosz piacon adtak el, most a kelet-közép-európai országokban próbálják olcsón értékesíteni. Meg kell akadályoznunk, hogy ezek a szállítmányok dömpingáron érkezzenek be hazánkba. Tárgyalunk a magyarországi üzletláncok és a belső piac ellenőrzéséért felelős hatóságok vezetőivel annak érdekében, hogy megakadályozzuk a nagy mennyiségű külföldi zöldség-gyümölcs és tejtermék hazai piacra kerülését.
– Uniós tagországokról van szó. Mégis miként léphetünk fel?
– Korábban már több megoldást is találtunk arra, hogy visszaszorítsuk az indokolatlan importot, most is lesz megfelelő eszköz.
– Olyan információk is napvilágot láttak, hogy a magyar áru egy része Szerbián és Törökországon keresztül jut az orosz piacra. Ebben volt szerepe a kormánynak?
– Szerbiával igen jók a kapcsolataink, és az is nyilvánvaló, hogy a szerb–orosz kapcsolatok is kiválóak. Nagyon örülök annak, ha a hazai vállalkozások termékeiknek piacokat teremtenek. Ugyanakkor nem mindenki tudja megtalálni ezeket a lehetőségeket.
– Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel közös hétfői moszkvai látogatásán hogy érzékelte, romlott a viszonyunk Oroszországgal?
– A légkör barátságos volt. Azt érzékeltem, hogy Oroszország is a tárgyalások alapján szeretné a problémákat megoldani.
– Ehhez képest már kétszer is elhangzott partnerünknél az az állítás, hogy hazánk tankokat szállít Ukrajnának. Az ilyen nyilatkozatok befolyásolják a kapcsolatokat?
– Ez fel sem merült a moszkvai egyeztetéseken. Amióta Nyikolaj Fjodorov az orosz agrárminiszter, kedvező irányba mozdultak el a kapcsolataink. Egyébként több európai ország is egyeztet velük a közeljövőben.
– Egyáltalán hogy tehettük meg azt, hogy tárgyalásokba bocsátkozunk azzal az országgal, amelyet a közösség szankciókkal sújt?
– Igyekeztünk egyértelművé tenni azt, hogy továbbra is szeretnénk fenntartani a jó együttműködést. Az embargó megszűnése után növelnénk agrárkivitelünket, s szeretnénk, ha a Magnit folytatná az itteni beruházását. A magyar gazdaság kicsi, sokkal érzékenyebb az ilyesfajta piaci mozgásokra. Ha rövidesen nem oldódik meg a helyzet, akkor előreláthatóan az egész unióban lejtőre kerülnek az árak. Ezért úgy gondolom, a szankciók politikája a végtelenségig nem tartható fenn, mert ez több százezer termelő és a családtagjaik egzisztenciáját veszélyezteti. Nekünk tehát arra kell felkészülnünk, hogy az embargó feloldása után elfoglalhassuk a magyar termelők és feldolgozók számára legkedvezőbb pozíciókat.
– Jól értem, hogy várakozásai szerint Oroszország nem tartja fenn egy éven keresztül az uniós agrár- és élelmiszer-ipari termékekre bevezetett embargót?
– Oroszországnak és az uniónak egyaránt komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy megszűnjön a jelenlegi helyzet. Ezért feltételezhetően már hónapokon belül megszűnhetnek a szankciók.
