Besegít a kormánynak a kamara

Javaslatot dolgoznak ki az Oroszországba irányuló magyar export megtartására.

Az MKIK magyar–orosz tagozata rendszeresen áttekinti az uniós szankciók és az orosz embargó hatását a magyar vállalatokra; a keddi ülésen a kormányzat képviselői mellett részt vett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke is.

Parragh László – aki a magyar–orosz tagozat elnöke is – hangsúlyozta, hogy a kamara javaslatában az Oroszországba irányuló magyar export technikai megoldására, illetve a piaci tevékenységet segítő támogatásra dolgoz ki alternatívákat. Hangsúlyozta, hogy az oroszországi embargó nemcsak közvetlenül érinti negatívan a magyar vállalkozásokat, hanem áttételesen is, például az orosz piacra irányuló német export jelentős visszaesése a magyar cégekre is hatással van.

Magyarország és Oroszország egyaránt érdekelt a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés folytatásában – mondta hétfőn Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A két miniszter egyetértett abban, hogy a szankciós politika nem jelent megoldást az ukrajnai konfliktusra, azt tárgyalásos úton kell rendezni. Fazekas Sándor elmondta: áttekintették a kétoldalú mezőgazdasági kapcsolatokat, és arra a közös álláspontra jutottak, hogy növelni szeretnék a kereskedelmi forgalmat és a kétoldalú együttműködés minden területén előrébb kívánnak lépni. Ennek jegyében vesz rész Magyarország az Arany Ősz elnevezésű hagyományos moszkvai mezőgazdasági szakkiállításon október elején.

Tóth Imre, az MKIK magyar–orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke erőteljes gazdaságdiplomácia lépéseket sürgetett a magyar kkv-középvállalkozások orosz piacon való tevékenységének segítésére. Fontosnak nevezte a két ország központi kamarai szervezeteinek együttműködését, és megjegyezte, hogy ennek szellemében az MKIK erősíti a kapcsolatot az orosz szövetségi gazdasági kamarával, rendszeresen folytatnak tárgyalásokat, az év második felében pedig várhatóan Magyarországra látogat a orosz szövetségi kamara mellett működő magyar–orosz üzleti tanács delegációja. A magyar kamara pedig egyre több üzleti delegációt szervez Oroszországba és a FÁK-államokba, legközelebb Belorussziába utazik magyar üzletember-delegáció, hogy feltérképezze, hogyan lehet az ottani cégekkel együttműködni helyi szinten, illetve az orosz piacon – mondta a tiszteletbeli elnök.

Tóth Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a magyar agráriumot sújtja az oroszországi embargó, de a kereskedelmi, ipari vállalatokat, szolgáltatókat is. Úgy látja, hogy az orosz piacon továbbra is van igény a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológiákra, így például korszerű hűtőházi, melegházi komplexumokra, zöldség-gyümölcs feldolgozóberendezésekre, a tejfeldolgozás gépesítésére, terménytárolókra és egyéb mezőgazdasági gépekre, vetőmagra, szaporítóanyagra, építőipari kivitelezésre. Szerinte arra kell felkészülni, hogy az orosz partner egyre inkább a rubelelszámolású üzletekben gondolkodik majd az eddigi euróban, illetve dollárban történt finanszírozás helyett.

Az ülésen az építőipari cégek képviselői arról számoltak be, hogy az orosz piacon tervezői szolgáltatást végzők körében szerződéseket mondanak vissza a bizonytalan helyzetre hivatkozva, a kivitelező cégek lassabb ütemben, de továbbra is tudnak dolgozni, bár arra számítanak, hogy a külföldi munkavállalókra hozott oroszországi szigorú szabályozás megnehezíti kinti munkaerő-ellátásukat. A szállítmányozó- és fuvarozócégek vezetői úgy látják, hogy a háborús konfliktus miatt új útvonalakat kell keresni az oroszországi szállításokra, ezáltal növekszik a szállítási költség, valamint a fuvarozással járó adminisztráció intézése is egyre bonyolultabb.

A cégek képviselő arra hívták fel a figyelmet, ha kiszorulnak az orosz piacról, akkor helyükbe az embargóval nem érintett országok vállalkozásai lépnek, és később nagyon nehéz lesz ismét bejutni erre a területre.

A jelentős mennyiségben magyar árukat forgalmazó üzletláncok képviselőivel találkozik szerdán Budai Gyula – erről az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos tájékoztatta kedden az MTI-t. A találkozóra azért kerül sor, mert valós veszély, hogy például a lengyel, spanyol, holland termelők által el nem adott termékek jelentős részét Közép- és Délkelet-Európában kívánják értékesíteni, erre pedig Magyarországnak fel kell készülnie – mondta.

Ha elhúzódik az Európai Unióval szemben bevezetett orosz embargó, akkor akár teljesen újraszerveződhetnek az európai ellátási láncok.

A miniszteri biztos kiemelte: meg kell hozni azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek a magyar piac védelmét biztosíthatják, illetve az ellenőrző hatóságoknak a következő néhány hónapban e területen szigorú ellenőrzéseket kell végezniük.

Budai Gyula ugyanakkor reménykedik abban, hogy mindez csak néhány hónapig tart és az embargót eredményező politikai válság megszűnik. Hangsúlyozta: Magyarországnak szüksége van arra, hogy az a mintegy 25 magyar agrárcég, amely az orosz piacon már stabilan jelen van, újra szállíthasson orosz partnereinek. Ezek elsősorban húsipari cégek, például a Hungerit, a Gallicoop, a gyulai és a pápai húsüzem, valamint a kaposvári Kométa ’99 Kft.

Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos feladatai között szerepel az is, hogy a magyar cégek termékeinek elhelyezését segítse harmadik országokban. Mint mondta, a konkrét teendők megbeszélésére a jövő héten találkozót tervez azon magyar cégek képviselőivel, amelyek érintettek áruik harmadik országba való kivitelében. Emlékeztetett arra, hogy korábban, agráriumért felelős államtitkárként több gazdasági vegyes bizottságban látott el feladatot, így jó kapcsolatokat alakított ki több volt FÁK-tagország képviselőjével. Ezek közül számos érdeklődik a magyar termékek iránt, a politikus példaként Azerbajdzsánt és Kazahsztánt említette. Hozzátette, hogy a magyar áruk belföldi promócióját is folytatni kell, ezért hamarosan megkezdődik a hazai alma népszerűsítése.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte, hogy a magyar mezőgazdasági exportnak nagyjából napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz intézkedés.