Besegít a kormánynak a kamara

Javaslatot dolgoznak ki az Oroszországba irányuló magyar export megtartására.

Tóth Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a magyar agráriumot sújtja az oroszországi embargó, de a kereskedelmi, ipari vállalatokat, szolgáltatókat is. Úgy látja, hogy az orosz piacon továbbra is van igény a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológiákra, így például korszerű hűtőházi, melegházi komplexumokra, zöldség-gyümölcs feldolgozóberendezésekre, a tejfeldolgozás gépesítésére, terménytárolókra és egyéb mezőgazdasági gépekre, vetőmagra, szaporítóanyagra, építőipari kivitelezésre. Szerinte arra kell felkészülni, hogy az orosz partner egyre inkább a rubelelszámolású üzletekben gondolkodik majd az eddigi euróban, illetve dollárban történt finanszírozás helyett.

Az ülésen az építőipari cégek képviselői arról számoltak be, hogy az orosz piacon tervezői szolgáltatást végzők körében szerződéseket mondanak vissza a bizonytalan helyzetre hivatkozva, a kivitelező cégek lassabb ütemben, de továbbra is tudnak dolgozni, bár arra számítanak, hogy a külföldi munkavállalókra hozott oroszországi szigorú szabályozás megnehezíti kinti munkaerő-ellátásukat. A szállítmányozó- és fuvarozócégek vezetői úgy látják, hogy a háborús konfliktus miatt új útvonalakat kell keresni az oroszországi szállításokra, ezáltal növekszik a szállítási költség, valamint a fuvarozással járó adminisztráció intézése is egyre bonyolultabb.

A cégek képviselő arra hívták fel a figyelmet, ha kiszorulnak az orosz piacról, akkor helyükbe az embargóval nem érintett országok vállalkozásai lépnek, és később nagyon nehéz lesz ismét bejutni erre a területre.

A jelentős mennyiségben magyar árukat forgalmazó üzletláncok képviselőivel találkozik szerdán Budai Gyula – erről az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos tájékoztatta kedden az MTI-t. A találkozóra azért kerül sor, mert valós veszély, hogy például a lengyel, spanyol, holland termelők által el nem adott termékek jelentős részét Közép- és Délkelet-Európában kívánják értékesíteni, erre pedig Magyarországnak fel kell készülnie – mondta.

Ha elhúzódik az Európai Unióval szemben bevezetett orosz embargó, akkor akár teljesen újraszerveződhetnek az európai ellátási láncok.

A miniszteri biztos kiemelte: meg kell hozni azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek a magyar piac védelmét biztosíthatják, illetve az ellenőrző hatóságoknak a következő néhány hónapban e területen szigorú ellenőrzéseket kell végezniük.

Budai Gyula ugyanakkor reménykedik abban, hogy mindez csak néhány hónapig tart és az embargót eredményező politikai válság megszűnik. Hangsúlyozta: Magyarországnak szüksége van arra, hogy az a mintegy 25 magyar agrárcég, amely az orosz piacon már stabilan jelen van, újra szállíthasson orosz partnereinek. Ezek elsősorban húsipari cégek, például a Hungerit, a Gallicoop, a gyulai és a pápai húsüzem, valamint a kaposvári Kométa ’99 Kft.

Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos feladatai között szerepel az is, hogy a magyar cégek termékeinek elhelyezését segítse harmadik országokban. Mint mondta, a konkrét teendők megbeszélésére a jövő héten találkozót tervez azon magyar cégek képviselőivel, amelyek érintettek áruik harmadik országba való kivitelében. Emlékeztetett arra, hogy korábban, agráriumért felelős államtitkárként több gazdasági vegyes bizottságban látott el feladatot, így jó kapcsolatokat alakított ki több volt FÁK-tagország képviselőjével. Ezek közül számos érdeklődik a magyar termékek iránt, a politikus példaként Azerbajdzsánt és Kazahsztánt említette. Hozzátette, hogy a magyar áruk belföldi promócióját is folytatni kell, ezért hamarosan megkezdődik a hazai alma népszerűsítése.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte, hogy a magyar mezőgazdasági exportnak nagyjából napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz intézkedés.