Négy pénzintézet bukta el a magyar állam elleni pert

Négy pénzügyi intézmény állam ellen benyújtott keresetét utasította el első fokon a Fővárosi Törvényszék kedden.

A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását – kamat-, költség-, illetve díjemelését – megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek. Ezt a vélelmet azonban a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság, a szimmetria.

Kedden első fokon, nem jogerősen elutasította a Fővárosi Törvényszék az UniCredit Bank Hungary Zrt., az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt., az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt., valamint a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen benyújtott keresetét.

A bíróság összesen 55 ítéletet hozott eddig, ebből 52 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert pedig felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult.

A visszalépő a Banco Primus Fióktelep Magyarország volt, részlegesen pedig a K&H Bank Zrt., az UCB Ingatlanhitel Zrt. és a Magyar Cetelem Bank keresetét hagyták jóvá. Az Alkotmánybírósághoz az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank összevont perében, valamint az OTP Ingatlanlízing ügyében fordult a Fővárosi Törvényszék.

Egy esetben – az elutasítást követően – kiegészítő ítéletet hoz a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet az AXA Bank indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében. A kiegészítő ítéletet szeptember 25-én ismertetik.

Hétfőn is újabb pénzintézet bukta a pert a magyar állam ellen.

Várhatóan november végén, december elején hoz határozatot az Alkotmánybíróság arról, összhangban van-e az alaptörvénnyel és a nemzetközi rendelkezésekkel a július elején elfogadott első adósmentő törvény. Az Ab-t négy ügyben a törvényszék kereste meg. Tizenöt bankper eközben az ítélőtáblán folytatódik, a résztvevők ugyanis megfellebbezték az elsőfokú ítéletet. Ugyanakkor devizahitelperekben jártas ügyvédek szerint számos kérdést nem tisztáz az elszámolásról szóló második devizahiteles törvénytervezet.

A korábbi terveknek megfelelően szerdán dönthet az Országgyűlés a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatról. A jogszabály eredményeképpen – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tájékoztatása szerint – akár harmadával is csökkenhetnek majd a devizahitelesek törlesztőrészletei.