A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását – kamat-, költség-, illetve díjemelését – megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek. Ezt a vélelmet azonban a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság, a szimmetria.
Kedden első fokon, nem jogerősen elutasította a Fővárosi Törvényszék az UniCredit Bank Hungary Zrt., az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt., az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt., valamint a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen benyújtott keresetét.
A bíróság összesen 55 ítéletet hozott eddig, ebből 52 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert pedig felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult.
A visszalépő a Banco Primus Fióktelep Magyarország volt, részlegesen pedig a K&H Bank Zrt., az UCB Ingatlanhitel Zrt. és a Magyar Cetelem Bank keresetét hagyták jóvá. Az Alkotmánybírósághoz az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank összevont perében, valamint az OTP Ingatlanlízing ügyében fordult a Fővárosi Törvényszék.
Egy esetben – az elutasítást követően – kiegészítő ítéletet hoz a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet az AXA Bank indított a magyar állam ellen a devizahitel-szerződések ügyében. A kiegészítő ítéletet szeptember 25-én ismertetik.
Hétfőn is újabb pénzintézet bukta a pert a magyar állam ellen.
Várhatóan november végén, december elején hoz határozatot az Alkotmánybíróság arról, összhangban van-e az alaptörvénnyel és a nemzetközi rendelkezésekkel a július elején elfogadott első adósmentő törvény. Az Ab-t négy ügyben a törvényszék kereste meg. Tizenöt bankper eközben az ítélőtáblán folytatódik, a résztvevők ugyanis megfellebbezték az elsőfokú ítéletet. Ugyanakkor devizahitelperekben jártas ügyvédek szerint számos kérdést nem tisztáz az elszámolásról szóló második devizahiteles törvénytervezet.
A korábbi terveknek megfelelően szerdán dönthet az Országgyűlés a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatról. A jogszabály eredményeképpen – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tájékoztatása szerint – akár harmadával is csökkenhetnek majd a devizahitelesek törlesztőrészletei.
