A Magyar Nemzet kérdésére Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közölte, az elszámoltatás a forintkölcsönök esetén ugyanolyan elvek szerint zajlik majd, mint a devizahiteleknél. Azaz nem csupán a lakás-, de minden egyéb lakossági hitel esetén is vizsgálják a bankok egyoldalú kamatemelését, illetve azt is áttekintik, milyen egyéb olyan díjakat számláztak ki ügyfeleiknek, amelyek jogszabályellenesek.
A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzintézeteknek lehetőségük van bizonyítani igazukat, azaz megmutatni, hogy tisztességesek voltak az egyoldalú szerződésmódosítások. Ezen perek megindítására csak jövő január elején kerülhet sor.
A devizahiteles-ügyekhez képest az elszámolás is tolódik időben, hiszen a pert nem indító bankoknak április második felében kell elküldeniük az elszámolást ügyfeleiknek, míg a pereskedő pénzintézeteknek augusztus második felében.
A lezárt forinthitel-szerződések esetében – elévülés miatt – csak a 2009. július 26. után megszűnt kontraktusokra vonatkozik majd a jogszabály, az élő szerződések esetén viszont a teljes időszakot vizsgálják. Miután a bankok igen sokféle forinthitelt nyújtottak a lakosságnak, előre nagyon nehéz megbecsülni, hogy mekkora lehet az átlagos szerződés után visszajáró összeg, de annak nagysága elérheti a több százezer forintot is.
A törvényjavaslat kapcsán a héten Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke is nyilatkozott az MTI-nek. Egyebek között megemlítette, hogy az elszámolási törvény által megfogalmazott tisztességtelenség vélelme nem vonatkozik a 2010. november 27. után folyósított forinthitelekre. Ezért a jegybank az e dátum után született forint- és devizahitelekre vonatkozó fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indít. Ha szabálytalanságot észlelnek, akkor közérdekű keresettel pereket indítanak a vétkes pénzintézetek ellen. Az MNB feladata lesz a számítási képlet kidolgozása. Bonyolítja a hitelt felvevő ügyfeleknek visszajáró összeg kiszámítását, hogy több képletet kell megalkotni. A fő szabály mellett ugyanis azokat a részletszabályokat is ki kell alakítani, amelyek a késedelembe esett vagy már megszűnt hitelek elszámolására alkalmasak.
S hogy a pénzügyekhez nem értő ügyfél is könnyen áttekinthesse az elszámolást, a jegybank nem csupán a rendrakáshoz szükséges képleteket határozza meg, hanem elő fogja írni az adósoknak küldendő tájékoztatás formáját és tartalmát is. Így az összes érintett ügyfél világosan láthatja majd, hogy miként számították ki a neki járó visszatérítés mértékét és azzal is tisztában lesz, miként kapja meg a jogtalan túlfizetést. Balog Ádám azt is kiemelte, az MNB ellenőrizni fogja, hogy minden pénzügyi intézmény betartotta-e a számítási módszertanra és tájékoztatásra vonatkozó jegybanki rendeleteket.
Többet veszíthet a tízmilliós magyar társadalom az elszámolási törvénnyel, mint amennyit nyer a devizaadósok jó néhány százezer fős tábora – ezekkel a szavakkal bírálta a parlament előtt lévő törvényt a bankszövetség főtitkára. Kovács Levente szerint a 25–30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenés éppen annyi, amennyit az árfolyamgátba való belépéssel el lehet érni. A főtitkár alkotmányossági problémákat is lát a jogszabály kapcsán.
