Ugyanakkor fontos rámutatni arra, hogy az elszámolás végén nem 1000 milliárd forint lesz a bankok nettó vesztesége. A bruttó veszteség elérheti ezt az összeget, ugyanakkor csökkenhet 150-200 milliárd forinttal a bankok által a múltban képzett értékvesztés visszaírása miatt. Ezt egyrészt azért tehetik meg, mert az adósságcsökkentés következtében az ügyfelek könnyebben törleszthetnek, így csökken a nem teljesítés valószínűsége, másrészt a nem teljesítő adósok jövőbeli veszteségekre már elszámolt értékvesztést is vissza lehet írni, mivel az adósságcsökkentés következtében kisebb lesz a nem teljesítők miatti kitettség. Az értékvesztés visszaírása mellett az adó-visszatérítések is csökkenthetik ezt a bruttó veszteséget – tette hozzá az alelnök.
A lakossági devizahitelek végleges kivezetése két elemre bontható: az árfolyamrés használata és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége miatti visszatérítésből adódó elszámolásra, valamint a forintosításra. Mind az elszámolási kérdések (adósságleíráson keresztül), mind pedig a tényleges forintosítás devizakeresletet generál a piacon – közölte Balog Ádám.
Az elszámolás 3 milliárd eurós és a forintosítás, ha a konverzió csak a lakossági devizaalapú jelzáloghiteleket érinti, 8-9 milliárd eurós, vagyis összességében 11-12 milliárd eurós devizaigényt jelentenek majd banki oldalról, azaz ekkora többlet-devizakereslet jelenhet meg e két elemből adódóan – jelentette ki Balog Ádám.
Ez erős nyomást helyezhet a forint árfolyamára, ennek ellensúlyozása érdekében a devizahitelek kivezetésében az MNB-nek is indokolt szerepet vállalnia – mondta el a jegybank alelnöke. Fontos hangsúlyozni – tette hozzá Balog Ádám –, hogy van mód a devizahitelek egy lépésben történő konverziójára. Ennek oka az, hogy a devizatartalék-igény a rövid külföldi források visszafizetése miatt csökken, és az sem mellékes, hogy a devizatartalék-felhasználás bizonyos bankoknál időben elnyújtva jelentkezik.
