A Ház előtt fekvő előterjesztés az érvénytelen hitelszerződéses kikötések miatt a fogyasztók javára mutatkozó túlfizetések elszámolásáról rendelkezik – magyarázta a tárcavezető. A javaslat fontos céljának nevezte, hogy lezáruljon az az időszak, amely alatt a magyar bankszektorban széles körben történhettek tisztességtelen eljárások a fogyasztókkal szemben.
A Fidesz szerint a bankok elszámoltatása nem csak a devizahitelesekről szól, ez a forinthitelesek ügye is.
„Igazságuk nekik is van, és igazságot nekik is kell szolgáltatni” – fogalmazott Rogán Antal, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva.
„A fogyasztói kölcsönszerződések adósainak védelme és jogi helyzetük rendezése jelenleg hazánk egyik legsürgetőbb problémája” – mondta Trócsányi László, egyedülállónak nevezve a kormány mostani vállalkozását, amelyhez szerinte széles társadalmi konszenzusra van szükség.
Kifejtette: az elszámolási törvényjavaslat az elszámolásnak csak az általános polgári jogi szabályait határozza meg, a részletszabályok kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kap felhatalmazást. A rendeleti szintű szabályozás előnyének tartja, hogy az bármilyen új esetcsoport felmerülése esetén rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint egy törvénymódosítás.
Az elszámolás főszabálya, hogy az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása miatt keletkezett túlfizetést előtörlesztésként kell figyelembe venni – ismertette az igazságügyi miniszter. Ennek lényege – folytatta –, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötés-kori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. A fennálló szerződésekhez kapcsolódóan a pénzügyi intézményeknek újra kell számolniuk a tartozás teljes összegét, valamint meg kell határozniuk a jövőbeni törlesztőrészleteket is.
Jelezte, az új árfolyamon és kamatszinten történő elszámolás következtében mind a tartozás még fennálló összege, mind pedig a törlesztőrészletek csökkenni fognak.
Lezárt szerződéseknél a túlfizetést a pénzügyi intézmény ténylegesen kifizeti majd a fogyasztónak – tette hozzá Trócsányi László, megjegyezve, hogy a bankokat a 2009. július 26. után megszűnt szerződéseknél terheli elszámolási kötelezettség.
A végtörlesztők esetében össze kell vetni a korábban kapott kedvezményt és a túlfizetett összeget, s az esetleges különbözet jár vissza a fogyasztónak. Az árfolyamgátba belépett adósoknál a túlfizetett összeget elsősorban a gyűjtőszámlán írják jóvá – részletezte.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy elsőként – 2015. január 15–29. között – azok a devizahiteles fogyasztók kapják meg elszámolásukat, akiknek bankja nem indított pert. A pereskedő pénzintézeteknek a devizahiteles adósaikkal a következő hónapban, február 14–28. között – de legkésőbb a per jogerős befejezését követő 60. napon – kell elszámolniuk. A forinthiteleseknek április 16–30., illetve – banki per esetén – augusztus 15–29. – de legkésőbb a per befejezését követő 60. napon – kell megküldeni az elszámolást. A végtörlesztőkkel pedig november 30-ig kell elkészíteni az elszámolást. Tehát „a 2015-ös év a banki elszámolásokról fog szólni” a törvény alapján – összegezte.
Trócsányi László kifejtette, hogy a törvényjavaslat a megszakított végrehajtási eljárásokról is rendelkezik, miután a júliusi devizahitel-törvény alapján több tízezer ilyen eljárás szakadt meg. Fontos elvi rendelkezés, hogy az újraindulással kapcsolatban a végrehajtók nem számíthatnak fel újabb díjakat – közölte.
Arról is beszámolt, hogy a javaslat célja elősegíteni az átlátható árazásra való mielőbbi áttérést. Ennek érdekében legkésőbb 2016. április 30-ig kamatmoratóriumot írnak elő, amelynek értelmében a bankok nem jogosultak egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre.
A miniszter szólt továbbá a jelenleg zajló, a bankok által indított devizahiteles-perekről, kitérve ezek közül azokra, amelyekben az eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Trócsányi László megerősítette: határozott jogi álláspontja, hogy a támadott – a parlamentben júliusban elfogadott – jogszabály megfelel az alaptörvénynek, és kiállja az alkotmányosság próbáját. Ezzel kapcsolatos véleményét a múlt héten megküldte az Ab-nak, és az újabb felfüggesztésekre tekintettel azt ezen a héten további észrevételekkel egészíti ki – közölte.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a javaslat általános vitájában kiemelte: 2002 és 2010 között sem a törvényalkotó, sem a kormány, sem az intézmények nem próbálták keretek közé szorítani, kontroll alatt tartani a bankokat, szerinte ezt bizonyítja a devizahitelek széles körű elterjedése, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások lehetősége is. Mint mondta, a pénzintézetek ezzel egyértelműen visszaéltek, például kamatot emeltek akkor, amikor a devizák irányadó kamatlába csökkent.
Felidézte: bár a második polgári kormány már 2010-ben keretek közé szorította az árfolyamrés alkalmazását és megtiltotta az egyoldalú szerződésmódosítást, visszamenőleg csak a bíróság közreműködésével lehetett foglalkozni a kérdéssel.
Kijelentette: a bankok minden megtesznek annak érdekében, hogy késlekedjen az elszámoltatás, és ha lehet, az ne legyen teljes körű, ezért élni fognak mind az Alkotmánybírósághoz, mind az európai bírói fórumokhoz fordulás lehetőségével. Rogán Antal szerint azonban az alkotmányellenességre való hivatkozás nem állja meg a helyét.
Hangsúlyozta: 1 millió 300 ezer magyar családdal szemben kell elszámolniuk a pénzintézeteknek, köztük lakás-, fogyasztási és szabad felhasználású hitelesekkel, akár deviza- akár forinthitelekről van szó.
Arra válaszul, hogy az érintettek miért nem készpénzben kapják meg túlfizetéseiket, az miért a hiteltőkéjüket csökkenti, azt mondta: ha a szerződéseken kívül rendeznék az elszámolást, az ellentétes lenne a polgári törvénykönyvvel, de a hiteleseknek is így előnyösebb, hiszen így csökken a tartozásuk. „A józanész is ezt sugallja” – fogalmazott. Hozzátette: a kamatemelési moratórium által lesz idő az átlátható szabályok kidolgozására.
Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka arról számolt be, hogy pártja támogatja az előterjesztést, mert az egy olyan problémát orvosol, amely a családok életét nehezíti. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a javaslat egyes kérdéseket rosszul, másokat egyáltalán nem rendez.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint bohózatba illő, hogy egy 2010-ben eszkalálódott probléma részleges megoldásáról most tárgyal a parlament. Azt mondta, hogy támogatni fogják a javaslatot, mert a rendteremtés irányába megy, de a cél az lenne, hogy minden egyes forintot visszaszerezzenek.
Vejkey Imre (KDNP) a törvényjavaslat céljának azt nevezte, hogy a tisztességtelenül megszerzett banki jövedelmek visszakerüljenek a magyar családokhoz. A bankoknak el kell számolniuk a családoknak okozott károkkal – hangsúlyozta. Kijelentette: törvényben kell rendezni az elszámolás általános szabályait, mert ennek hiányában a bíróságok eseti döntései rendeznék annak mikéntjét.
A bankok mellett a kormányok elszámoltatását is kezdeményezte a Lehet Más a Politika (LMP) vezérszónoka kedden az Országgyűlésben a bankok elszámoltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Schiffer András több kifogást is megfogalmazva elmondta, elvárható lett volna, hogy a törvényjavaslatról nyílt, átlátható egyeztetést folytasson a kormány. Hiányolta a hatástanulmányt, ezért szerinte a kormány törvényt sértett a jogszabály előkészítésénél.
Szatmáry Kristóf értékelése szerint korszakváltó a törvényjavaslat, jobb gazdasági lehetőségeket teremt, segíti a mindennapi életet, s új gondolkodásmód is megjelenik a politikáról, a kormány szerepéről. Nem egyszerűen jogszabályt alkotnak, hanem igazságot szolgáltatnak az embereknek, olyan igazságot, amelyről talán már sokan lemondtak – közölte a kormánypárti politikus.
Kara Ákos felidézte, családok százezreit károsították meg a szocialista kormányok idején. Hozzátette: 2010-re 6300 milliárd forintot tett ki a lakáshitel-állomány, ebből 2800 milliárd devizatartozás volt. 2010-től mindent megtettek, hogy a családok terheit mérsékelni tudják – mondta és felsorolta a vonatkozó intézkedéseket.
A mostani javaslat következtében több mint 1,3 millió család kaphatja vissza a tisztességtelenül elvett összegeket. Fontos, hogy a forinthiteleket is érinti a rendelkezés – rögzítette a kormánypárti politikus.
