Benyújtották a bankok elszámoltatásáról szóló törvényt

Ez alapján kell majd a pénzügyi intézményeknek elszámolniuk fogyasztóikkal a múltbeli túlfizetéseket.

A július elején elfogadott első devizahiteles-törvény után ez lehet a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban elfogad.

A javaslat a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükségessé váló elszámolást szabályozza, mivel az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása miatt a fogyasztók javára túlfizetés keletkezett – olvasható az általános indoklásban. A túlfizetést a semmissé vált egyoldalú szerződésmódosítás alapján teljesített törlesztőrészlet és az ennek figyelmen kívül hagyásával megállapítható törlesztőrészlet különbözeteként határozza meg a törvénytervezet.

A kormány az előterjesztésben rögzíti: az adós javára mutatkozó túlfizetést a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. A bankoknak a végtörlesztett adósokkal is el kell számolniuk: az érintettek 2015. március 1. és 31. között, 10 000 forintos díj ellenében kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől.
A javaslat rögzíti: az elszámolásokat 2015. január 15. és 2015. november 30. között kell elvégezni. Ha például a pénzügyi intézmény peres úton nem támadta meg a tisztességtelenség vélelmét, akkor az elszámolást már 2015. január 15. és január 29. között el kell készíteni, ha igen, akkor február 14. és február 28. között.

November elsején lépne életbe a banki elszámolás képletéről és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvényjavaslat – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A jegybank péntek délutáni közlése szerint a törvényjavaslatban lévő elszámolás megegyezik a korábbi MNB-iránymutatás szellemiségével, viszont az iránymutatás csak az árfolyamrés semmissége miatti átszámításra vonatkozott. A mostani törvényjavaslat alapján azonban az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosításokat egyszerre kell elszámolni, illetve a törvényjavaslatban megjelentek egyéb részletek is – tájékoztatott az MNB.

Mindezek következtében a korábbi iránymutatásban szereplő képletnek értelemszerűen változnia kell, viszont az elvek mentén nem változik – írta a jegybank. November elsejét követően tud az MNB-rendelet életbe lépni, de a rendelet tervezete már várhatóan október elejére megszületik – közölte az MNB.

A javaslat szerint a rögzített elszámolási szabályok mind az árfolyamrés semmissége, mind az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötések érvénytelensége miatt keletkezett túlfizetésekre érvényesek. Ha a tartozást devizában határozták meg, akkor a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. A túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta – olvasható a törvényjavaslatban.

A kormány kitér arra is, hogy mivel az árfolyamrésből származó túlfizetéseket nem lehet elszámolni az átváltási időpontok meghatározása nélkül, ezért felek szerződésszerű teljesítése esetére a szolgáltatásaik teljesítésének tényleges elszámolási napját jelöli meg az átszámítás, átváltás alkalmazásának időpontjául.

A javaslat kimondja, hogy a túlfizetések elszámolását egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni. Az elszámolás első eleme a fogyasztói követelések kiszámítása. A következő lépésként a javaslat az MNB elnökének rendelete szerinti számítási módszerrel meghatározandó fogyasztói követelés elszámolására vonatkozóan ad útmutatást. Az elszámolás módja a pénzügyi intézmény szempontjait is mérlegeli, amikor kimondja, hogy a fogyasztói követelést főszabályként elsősorban a költségre, a kamatra, és végül a tőketartozásra, mint főtartozásra kell elszámolni mindaddig, amíg a fogyasztói követelés nem haladja meg a fogyasztó tartozását.

A pénzügyi intézményeket minden olyan esetben elszámolási kötelezettség terheli, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy már megszűnt ugyan, de a 2014. évi XXXVIII. törvény hatályba lépését megelőző 5 éven belül, vagyis 2009. július 26-át követően szűnt meg. A javaslat szerinti elszámolási kötelezettség kiterjed arra az esetre is, ha a szerződés ugyanezen 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés áll fenn.

A Nemzeti Eszközkezelő által a fogyasztó felajánlására megvásárolt lakóingatlannal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetében a javaslat kimondja, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval.

Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre speciális elszámolási szabályok vonatkoznak, mert ezekben az esetekben a devizaalapú kölcsönszerződésekhez a rögzített árfolyam alkalmazásával egyidejűleg egy, az árfolyam-különbözet összegéből feltöltődő gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitel-keretszerződés kapcsolódik.