Font Sándor azt követően beszélt erről, hogy a bizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg a jégkár-elhárítási módszerekről és azok alkalmazásáról. A jégverés okozta károk ellen a legolcsóbban a talajgenerátoros jégesőelhárítással lehet védekezni, míg a repülőgépes, illetve a rakétás megoldás drágább.
A testületi ülésen Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára és Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára egyetértett abban, hogy van lehetőség a jégverés elleni védekezés kiszélesítésére.
Erre a célra lehet beruházási forrásokat biztosítani, a finanszírozás és a rendszer működtetéseinek kérdéseit azonban tisztázni kell – fogalmazott Feldman Zsolt.
Magyarországon a rendszerváltás előtt már működött jégeső-kárelhárító rendszer, de a rendszerváltást követően ezt nem használták tovább.
Most három megyére – Tolnára, Somogyra és Baranyára – kiterjedő, a jégverés okozta károk megelőzését szolgáló rendszer működik. A talajgenerátoros jégeső-elhárítást (mely égetéssel juttat vegyi anyagot a légkörbe, csökkentve ezzel a jégszemcsék méretét) ebben az évben mintegy 150 millió forintból működtették, ezzel pedig a becslések szerint több mint 4 milliárd forintnyi kárt előztek meg a mezőgazdaságban, és szinte ugyanennyire tehető a be nem következett kár értéke a lakosság körében – tájékoztatta a képviselőket Huszár István, a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés igazgatója. Hozzáfűzte: az általuk alkalmazott technológiával az országos rendszer 1,2 milliárd forintból kiépíthető lenne.
A rakétás jégeső-elhárítás lehetőségéről beszélt Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke. Ezt a projektet az elképzelések szerint határon átnyúló uniós együttműködés keretében hoznák létre vajdasági közreműködéssel – ezért a bizottsági ülésen jelen volt Nagy Júlia, a szerb jégesőelhárító rendszer vezetője és Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke is, aki szorgalmazta az együttműködést.
A bizottság ezt megelőzően tájékoztatót hallgatott meg az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tevékenységéről. Herczegh András ügyvezető igazgató elmondta: az elmúlt öt évben a mezőgazdasági hitelállomány az egyetlen, amely az összes ágazat közül emelkedett Magyarországon.
A növekedés mintegy 16 százalékos volt, amit a szakember jelentős eredményként értékelt. Hozzátette: a mezőgazdasági hitelállomány összege ez év szeptember 30-án mintegy 392 milliárd forintra rúgott. Az összes többi magyar gazdasági ág hitelezésében visszaesés következett be az elmúlt években 2009-hez képest. Így a mezőgazdasági hitelállomány a teljes vállalati hitelállományon belül 4-ről 6,5 százalékra emelkedett, ami jelentős fejlődés – értékelt az ügyvezető igazgató.
A testület egyhangúlag megválasztotta Örvendi Lászlót (volt fideszes országgyűlési képviselőt) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellenőrző bizottságának új tagjává az egyéni mezőgazdasági termelők képviseletére a lemondott Péter Mihály helyére.
