Teljes az egyetértés a németekkel

Mindkét ország abban érdekelt, hogy minél hamarabb békés megoldást nyerjen az ukrán–orosz válság – mondta Budai Gyula.

Az uniós agrártermékekre kivetett embargó miatt szükséges külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos a német törvényhozás alsóháza (Bundestag) mezőgazdasági bizottságának elnökével, Gitta Connemann-nal és Peter Bleserrel, a német agrárminisztérium parlamenti államtitkárával folytatott egyeztetéseket. Kiemelte, hogy Magyarország számára fontos a nézetek azonossága, hiszen Németország „a legfontosabb szövetségesünk”, és a mezőgazdaságban is Európa „vezető hatalma”.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa rámutatott: a magyar kormány kezdettől fogva azt az álláspontot képviseli, hogy a vállalkozásoknak „már az embargó utáni időkre kell készülniük”.

A válság rendezése után „azonnal indulni kell” – hangsúlyozta Budai Gyula, hozzátéve, hogy a kormányzat folyamatos kapcsolatban áll az érintett cégekkel, és arra biztatja őket, hogy továbbra is jelenjenek meg az oroszországi mezőgazdasági szakkiállításokon. Így tavaly az Arany Ősz elnevezésű moszkvai ágazati vásáron a válság ellenére 16 magyar társaság vett részt, és a február 9-én kezdődő Prodexpón, a legjelentősebb orosz élelmiszer-ipari szakkiállításon is lesznek magyar cégek – tette hozzá.

A kormány továbbra is fontosnak tartja az orosz piacot, hiszen a magyar termékeknek komoly hagyományaik vannak Oroszországban, és az orosz vásárlók egyre inkább keresik a magyar prémium termékeket – húzta alá a miniszteri biztos.

Budai Gyula a világ legnagyobb szabású mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és kertészeti vására, a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche) keretében tárgyalt Berlinben. Megbeszélést folytatott Otar Danelia grúz agrárminiszterrel is, aki február elején hivatalos látogatást tesz Budapesten. A miniszteri biztos rámutatott, hogy az uniós agrártermékekre kivetett embargó következtében Grúzia is felértékelődött, mert Oroszország a környező országokból próbálja pótolni az uniós embargó révén keletkező hiányt, ami Grúzia esetében fellendítheti egyebek között az orosz piacra irányuló borexportot.

A Nemzetközi Zöld Hét fő kísérőrendezvényével, az agrárminiszterek csúcstalálkozójának is nevezett Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórummal (GFFA) kapcsolatban Budai Gyula hangsúlyozta, Magyarország nagyon határozottan kiáll azért, hogy az EU-ban a „zéró tolerancia” elve érvényesüljön a génmanipulált szervezetek (GMO) mezőgazdasági alkalmazásával szemben.

Felidézte, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a szombati tanácskozáson felszólította az uniós tagállamokat, hogy csatlakozzanak a magyar kezdeményezéshez, amelynek az a célja, hogy az egész Európai Unió „GMO-mentes övezet” legyen.

Az agrárminiszteri konferencia témái között volt az EU és az Egyesült Államok tervezett szabadkereskedelmi megállapodása, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) nevű szerződés is. Ezzel kapcsolatban Budai Gyula kiemelte, hogy nagyon sok nyitott kérdés van még, és csak olyan megállapodást szabad elfogadni, amely megfelel az Egyesült Államokban igen jelentősen elterjedt GMO-kkal szemben a zéró tolerancia elvét meghirdető uniós országoknak.

Oroszország, válaszul az uniós szankciókra tavaly augusztusban vetett ki embargót agártermékekre. Az importtilalom időtartama egy év, az intézkedés a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékek, a baromfi, a hal, a sajt, a tej és a tejtermék behozatalát tiltja, és az EU mellett az Egyesült Államokra, Ausztráliára, Kanadára és Norvégiára is vonatkozik.

Az embargó tavaly mintegy 30 százalékkal vetette vissza az Oroszországba irányuló magyar agrárexportot az egy évvel korábbihoz képest, ami 80 millió eurós veszteséget okozott.