Az elnökhelyettes elmondta: az adóhatóság négyezer revizora közel 4 millió vizsgálatot végzett 2014-ben. Tavaly 225 ezer vizsgálat nyomán több mint 582 milliárd forintnyi megállapítás született. A feltárt nettó adókülönbözeten belül az áfa részaránya tovább nőtt, 86,5-ről 89,6 százalékra, míg az szja 3,9 (2013-ban 5,1), a társasági adó 1,7 (2013-ben 3,8), a járulékok 2,5 (2013-ban 2,3), az egyéb adónemek 2,5 (2013-ban 2,3) százalékot képviseltek. A NAV legfontosabb feladata a költségvetési bevételek biztosítása – hangsúlyozta Varga Árpád –, ennek rendelik alá az ellenőrzési tevékenységet, amihez számos új eszköz áll rendelkezésükre, főként az áfaellenőrzéseknél.
Kiemelte egyebek között az árumozgások valós idejű ellenőrzését lehetővé tevő Ekáer bevezetését, az áfa gyakorított bevallását, továbbá hogy a belföldi összesítő nyilatkozatokon 2 millió helyett már az 1 millió forint áfatartalmú számlákat kell bejelenteni. Az áfa területén az adóhatóság célja a legjellemzőbb csalási struktúrák – például körhintacsalások, láncolatok – és az azokban érintett adózók, a nem teljesített adókötelezettségek feltárása és szankcionálása. Szükség esetén büntetőjogi felelősségre vonást is kezdeményeznek, mondta.
Számíthatnak a revizorok látogatására az adóminimalizálók és azok is, akik elmulasztottak számlát kiállítani a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, vagy fiktív számlát bocsátottak ki. Az elektronikus kereskedelemre, ahol egyre nagyobb árbevétel képződik, már három éve kiemelt figyelem irányul, ellenőrzéséhez szintén új eszközei vannak a hatóságnak – közölte az elnökhelyettes.
Varga Árpád szerint az áfa ellenőrzéséhez rengeteg információja van a NAV-nak. A hatóság becslési adatbázist épít, amely segít abban, hogy az áfa- és jövedelemadó-bevallások összhangjának hiányát feltárják. A hivatalnál nagy reményeket fűznek az Ekáerhez, az elmúlt másfél hónapban azt tapasztalták, hogy a környező államokból – főként Szlovákiából, Romániából – jelentősen csökkent az áfacsalásra szakosodott cégek forgalma.