Az elnökhelyettes elmondta: az adóhatóság négyezer revizora közel 4 millió vizsgálatot végzett 2014-ben. Tavaly 225 ezer vizsgálat nyomán több mint 582 milliárd forintnyi megállapítás született. A feltárt nettó adókülönbözeten belül az áfa részaránya tovább nőtt, 86,5-ről 89,6 százalékra, míg az szja 3,9 (2013-ban 5,1), a társasági adó 1,7 (2013-ben 3,8), a járulékok 2,5 (2013-ban 2,3), az egyéb adónemek 2,5 (2013-ban 2,3) százalékot képviseltek. A NAV legfontosabb feladata a költségvetési bevételek biztosítása – hangsúlyozta Varga Árpád –, ennek rendelik alá az ellenőrzési tevékenységet, amihez számos új eszköz áll rendelkezésükre, főként az áfaellenőrzéseknél.
Kiemelte egyebek között az árumozgások valós idejű ellenőrzését lehetővé tevő Ekáer bevezetését, az áfa gyakorított bevallását, továbbá hogy a belföldi összesítő nyilatkozatokon 2 millió helyett már az 1 millió forint áfatartalmú számlákat kell bejelenteni. Az áfa területén az adóhatóság célja a legjellemzőbb csalási struktúrák – például körhintacsalások, láncolatok – és az azokban érintett adózók, a nem teljesített adókötelezettségek feltárása és szankcionálása. Szükség esetén büntetőjogi felelősségre vonást is kezdeményeznek, mondta.
Számíthatnak a revizorok látogatására az adóminimalizálók és azok is, akik elmulasztottak számlát kiállítani a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, vagy fiktív számlát bocsátottak ki. Az elektronikus kereskedelemre, ahol egyre nagyobb árbevétel képződik, már három éve kiemelt figyelem irányul, ellenőrzéséhez szintén új eszközei vannak a hatóságnak – közölte az elnökhelyettes.
Varga Árpád szerint az áfa ellenőrzéséhez rengeteg információja van a NAV-nak. A hatóság becslési adatbázist épít, amely segít abban, hogy az áfa- és jövedelemadó-bevallások összhangjának hiányát feltárják. A hivatalnál nagy reményeket fűznek az Ekáerhez, az elmúlt másfél hónapban azt tapasztalták, hogy a környező államokból – főként Szlovákiából, Romániából – jelentősen csökkent az áfacsalásra szakosodott cégek forgalma.
Az irányelvek szerint a társasági adó területén egyebek között az indokolatlanul elszámolt költségekre, ráfordításokra, az agresszív adótervezésre, a transzferárak ellenőrzésére, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adóalap-csökkentésre és a beruházások elszámolására összpontosít az adóhatóság. Ellenőrzi továbbá azt, hogy szabályszerűen vették-e igénybe az egyes támogatásokat. A látványcsapatsportok támogatásával kapcsolatos megállapítások tavaly megtízszereződtek az előző évhez képest.
A járulékfizetés ellenőrzésénél a feketefoglalkoztatást, a munkaerő-kölcsönzés szabályszerűségét, az adókedvezmények igénybevételének jogszerűségét vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Külön figyelmet szentel egyes foglalkozásoknak – például vendéglátó, fodrász, kozmetikus, víz- és gázszerelő –, valamint azoknak a tevékenységeknek, amelyeknél a költségelszámolás lehetősége minimális, ilyen például az ügynöki tevékenység, a könyvelés és az újságírás.
Az szja területén az ellenőrzések célja az eltitkolt jelentős jövedelmek feltárása, így tarthatnak a revizoroktól a jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjai, a vállalkozások számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes magánszemélyek mellett a csőd-, felszámolási és kényszertörlési eljárások alá kerülő adózók vagyonát vagy jelentős jövedelmeket eltitkoló magánszemélyek is.
Az egyéni vállalkozók körében idén több vizsgálatot tervez az adóhatóság. Ezt azzal indokolta az elnökhelyettes, hogy az általuk bevallott jövedelem és fizetett adó minimális a munkaviszonyban szerzetthez képest. Egy szabolcsi magánszemély évente átlagosan nyolc-tízszer annyi szja-t fizet be, mint egy egyéni vállalkozó – mondta Varga Árpád. Hasonlóan kiemelt figyelem irányul idén az őstermelőkre is. Továbbra is célkeresztben lesznek a jövedelmet minimalizálók és a jövedelem-, illetve nyereségminimum alatt vallók is. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyeknél az adókedvezmények feltételeinek teljesülését, az adóvisszaigénylések jogszerűségét vizsgálja a hivatal.
Az egyes adónemektől függetlenül fokozottan ellenőrzi a hatóság az árumozgásokat (Ekáer), a netes pénztárgépek használatát, a munkaerő-kölcsönzést, a székhelyváltókat és a készpénzforgalmat. Kiemelt figyelmet kap idén is a mezőgazdaság, azon belül a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás és -tartósítás, valamint a fakitermelés. A szolgáltatói szektorban ellenőrizendő tevékenységi körök a tavalyihoz hasonlóak, például a gépjárműjavítás és -karbantartás valamint az élőállat-nagykereskedelem.
A vámszakmai területen a jövedéki ellenőrzések egyik fontos célja továbbra is a dohánygyártmányok illegális forgalmazásának megakadályozása, és idén is ellenőrzik a cukortermékek forgalmazását, felhasználását. A revizorok igyekeznek felderíteni a magán- és bérfőzésben előállított párlatok illegális kereskedelmi forgalmát is, tehát ha valaki az interneten árulja saját pálinkáját, ne lepődjön meg, ha megjelennek nála a NAV emberei.
