„A vállalkozások már nagyon várták ezeket a pályázati felhívásokat, így nagy érdeklődésre számítunk ” – mondta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
A két felhívás keretösszege összesen 85 milliárd forint.
A vállalkozások modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására összesen 65 milliárd forintos keretösszegből nyerhetnek támogatást. A Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című felhívásra főként a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások jelentkezhetnek; 50 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el.
A Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása című pályázaton összesen 20 milliárd forintból a vállalkozások fejlődésének, piaci pozíciójának erősítésére, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatására és a helyi gazdaság megerősítésére nyílik lehetőség – tájékoztatott Rákossy Balázs.
Ezen a pályázaton 5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a vállalkozások. Itt fontos, hogy a szabad vállalkozási zónákban – 10 milliárd forint keretösszegben – megvalósuló kapacitásbővítő fejlesztések esetén a feldolgozóiparon kívül más ágazatokban, így például a szolgáltatóiparban megvalósuló fejlesztésekre is felhasználhatóak a források – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A szabad vállalkozási zónán, illetve a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló beruházások esetén szintén 10 milliárd forint áll a fejlesztésben, növekedésben érdekelt vállalkozások rendelkezésére.
A most megnyíló beadási lehetőséget megelőzően már elérhetők voltak a pályázatok online kitöltő programjai, így a támogatást igénylők előzetesen megismerkedhettek a pályázati felülettel, hogy felkészülten adhassák be támogatási kérelmüket. Korábbi tájékoztatásában a Miniszterelnökség is hangsúlyozta, hogy a pályázati rendszer a technikai újítások révén jelentősen egyszerűsödött. A pályázók által nyújtandó adatok száma például a korábbi 600 adatmezőről a felére csökkent.
Bevezették továbbá az egyszeri adatbekérés elvét, ami azt jelenti, hogy ha a támogatások kezelésében érintett szervezet a pályázótól, kedvezményezettől egy bizonyos adatot egyszer már bekért, akkor azt az adott projekt kezelésében érintett más szervezet már nem kérheti be, hanem a monitoringrendszerből kell lekérdeznie. Biztosították az e-aláírásos hitelesítést is a kedvezményezettek számára, továbbá a teljes pályázati folyamat elektronikus lett, így akár munkaidőn kívül is tudnak adminisztrálni a kedvezményezettek.
