Rengeteg uniós projekt van késésben

Pénztemető a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., az állami beruházó cég több nagy projektje is jelentősen csúszik.

A magyar kormány deklarált célja, hogy a rendelkezésre álló uniós források teljes összegét lehívja – jelentették ki több alkalommal is a kabinet tagjai. Ennek ellenére az uniós pénzből finanszírozott projektek egy jelentős része késésben van. Mint ismeretes, már csak három hónap van hátra a 2007–2013-as fejlesztési időszak projektzárásának végső határidejéig, ám a Miniszterelnökség szeptember 22-i adatai szerint 823 projekt lezárása késik, az ezekre megítélt uniós támogatás több mint 974 milliárd forint. Még az idei év második negyedévére megfogalmazott célt sem sikerült elérni, a kivitelezések ugyanis 139 milliárd forinttal maradnak el attól a szinttől, ami a nyár elején lett volna esedékes.

A Miniszterelnökségtől kapott dokumentumokból az is kiderült, hogy mind a hét régióban, sőt mind a 19 megyében tapasztalni késést, a szerződés szerint megítélt EU-támogatást tekintve viszont nagy a szórás a 2,5 millió forinttól egészen a 133 milliárdig. Az elmaradásban összesen 14 program győztes pályázói érintettek, a közlekedés (Közop), a környezet és energia (Keop) területe van túlsúlyban. Jellemző még a Társadalmi megújulás (Támop) és a Társadalmi infrastruktúra (Tiop) keretén belül brüsszeli forráshoz jutók késlekedése, a fennmaradó részt főként a Regionális operatív program (Rop) öleli fel országszerte.

Szembetűnő, hogy milyen nagy mértékben áll a késedelem mögött a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Rt.), amely 2007 februárja óta látja el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a gyorsforgalmi utak és közutak, illetve a vasút fejlesztését. A 823 késésben lévő projektből 55 a NIF Zrt.-hez tartozik, az elmaradásban érintett 974 milliárd forintos EU-támogatásból pedig több mint 480 milliárdot ennek a társaságnak ítéltek meg. A 2015. április–júniusi tervhez képest is meghaladja az 52 milliárdot az állami beruházó céghez fűződő projektek késésének összértéke. Pedig a magyar kormánynak is elemi érdeke, hogy gördülékenyen és hatékonyan működjön a NIF, a 2007–2013-as uniós ciklusban ugyanis 340 kilométer autópályát, 1100 kilométer közutat és 540 kilométer vasútvonalat volt hivatott építeni vagy felújítani.

Bár ezeknek a beruházásoknak a jelentős része már megvalósult, meglepően sok még mindig függőben van. A legtöbb EU-s forrást magába foglaló késedelmes projekt a 133 milliárd forintos Budapest–Kelenföld–Székesfehérvár–Boba vasútvonal rekonstrukciója. Az M43-as gyorsforgalmi út Szeged–Makó közötti szakaszának fejlesztése következik a sorban 63 milliárd forinttal, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig az M3-as autópálya Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakasza áll 55 milliárddal. Ha az idei év második negyedéves céljától való elmaradást vesszük alapul, itt is az infrastruktúra-fejlesztőt találjuk a szégyenpadon: az M0-s déli szektorának rekonstrukciójára 27 milliárd forintot meghaladó támogatást ítéltek meg, több mint 21 milliárdnyi fejlesztéssel azonban továbbra is adós a társaság.

– A vállalati szektorban finanszírozási gondok, a közszférában pedig jellemzően közbeszerzési vagy kivitelezési problémák vezethettek a késéshez – mondta a Magyar Nemzetnek Csepreghy Nándor. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár elismerte: az elhúzódó beruházások többsége nagy infrastrukturális, jellemzően környezeti, közlekedési és humán fejlesztésekhez köthető. A 2007–2013-as ciklus pénzügyi zárásáig alig több mint három hónap van hátra, decemberig nemcsak a támogatott fejlesztéseket kell befejezni, hanem a pénzügyi elszámolást is minden esetben le kell zárni – húzta alá Csepreghy. Akinek a beruházása késedelmes, nem pályázhat a 2014–2020-as időszak forrásaira, a projektzárást követően viszont minden akadály elhárul az új támogatások megpályázása elől. Ehhez a szerződésben megszabott dátumig, legkésőbb decemberig pótolni kell a hiányosságokat, meg kell valósítani a fejlesztést és ki kell fizetni a beszállítókat – közölte a helyettes államtitkár.

Az időarányos elmaradás valós probléma, a Miniszterelnökség szerint ugyanakkor a késedelmesek listájának többszöri közzétételével a kormánynak sikerült ösztönöznie a projektgazdákat. A soron kívüli felülvizsgálat ráadásul lehetővé teszi, hogy a kabinet egyes, korábban támogatott fejlesztésektől elvonja a forrást, és a zárásra minimalizálja az ország költségvetési kockázatát. Deklarált cél a százszázalékos forrásfelhasználás; a Magyarország számára Brüsszelből eredetileg hozzáférhető 8200 milliárd forintos keret a tagországi túlvállalás következtében bővült. Így 9200 milliárd körül van a plafon, az pedig, hogy végül mennyi pénz marad az Európai Bizottság asztalán, leginkább a késedelmes beruházásokon múlhat.