Bár ezeknek a beruházásoknak a jelentős része már megvalósult, meglepően sok még mindig függőben van. A legtöbb EU-s forrást magába foglaló késedelmes projekt a 133 milliárd forintos Budapest–Kelenföld–Székesfehérvár–Boba vasútvonal rekonstrukciója. Az M43-as gyorsforgalmi út Szeged–Makó közötti szakaszának fejlesztése következik a sorban 63 milliárd forinttal, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig az M3-as autópálya Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakasza áll 55 milliárddal. Ha az idei év második negyedéves céljától való elmaradást vesszük alapul, itt is az infrastruktúra-fejlesztőt találjuk a szégyenpadon: az M0-s déli szektorának rekonstrukciójára 27 milliárd forintot meghaladó támogatást ítéltek meg, több mint 21 milliárdnyi fejlesztéssel azonban továbbra is adós a társaság.
– A vállalati szektorban finanszírozási gondok, a közszférában pedig jellemzően közbeszerzési vagy kivitelezési problémák vezethettek a késéshez – mondta a Magyar Nemzetnek Csepreghy Nándor. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár elismerte: az elhúzódó beruházások többsége nagy infrastrukturális, jellemzően környezeti, közlekedési és humán fejlesztésekhez köthető. A 2007–2013-as ciklus pénzügyi zárásáig alig több mint három hónap van hátra, decemberig nemcsak a támogatott fejlesztéseket kell befejezni, hanem a pénzügyi elszámolást is minden esetben le kell zárni – húzta alá Csepreghy. Akinek a beruházása késedelmes, nem pályázhat a 2014–2020-as időszak forrásaira, a projektzárást követően viszont minden akadály elhárul az új támogatások megpályázása elől. Ehhez a szerződésben megszabott dátumig, legkésőbb decemberig pótolni kell a hiányosságokat, meg kell valósítani a fejlesztést és ki kell fizetni a beszállítókat – közölte a helyettes államtitkár.
Az időarányos elmaradás valós probléma, a Miniszterelnökség szerint ugyanakkor a késedelmesek listájának többszöri közzétételével a kormánynak sikerült ösztönöznie a projektgazdákat. A soron kívüli felülvizsgálat ráadásul lehetővé teszi, hogy a kabinet egyes, korábban támogatott fejlesztésektől elvonja a forrást, és a zárásra minimalizálja az ország költségvetési kockázatát. Deklarált cél a százszázalékos forrásfelhasználás; a Magyarország számára Brüsszelből eredetileg hozzáférhető 8200 milliárd forintos keret a tagországi túlvállalás következtében bővült. Így 9200 milliárd körül van a plafon, az pedig, hogy végül mennyi pénz marad az Európai Bizottság asztalán, leginkább a késedelmes beruházásokon múlhat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!