A közlemény szerint az Ab megkezdte a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét állító indítványok tárgyalását, de döntést nem hozott még az ügyben. A következő tárgyalási fordulót feltehetően november első felében tartják.
Bitskey Botond, a testület főtitkára korábban az MTI-nek elmondta: az Ab magánszemélyek és pénzintézetek olyan beadványait vizsgálja, amelyek a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról rendelkező, áprilisban elfogadott törvényt támadják. Hozzátette: az Ab az ügy nagy társadalmi jelentőségének megfelelően igyekszik minél előbb döntést hozni.
Az indítványok egy része magánszemélyektől érkezett, és a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolja, hogy jelentős eltérések vannak a kártalanításban. A pénzintézetek beadványai pedig a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva kifogásolják, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.
A március elején kipattant ügynek több tízezer károsultja van. A jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárdnyi fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat letartóztattak, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét.
