A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői közölték, hogy a cég által kidolgozott, 28 feltörekvő gazdaságra kiszámolt átlagos kockázatjelző mérőszám (Capital Economics Risks Indicator, CERI) jelenleg 4,4. A mutató nem sokat mozdult az elmúlt hónapokban, és azt jelzi, hogy a globális feltörekvő térségben most jóval alacsonyabbak a pénzügyi kockázatok, mint az elmúlt évek válságos időszakaiban – hangsúlyozzák a ház londoni elemzői.
A Capital Economics szerint ebben a környezetben valószínűtlen, hogy a Fed monetáris politikájának várhatóan e hónapban elkezdődő szigorítási folyamata rendszerszintű válsághoz vezetne a feltörekvő térségben.
A több összetevőből álló CERI kockázatmérő modell nullától 10-ig terjedő skálán méri a pénzügyi válság kockázatát. A Capital Economics elemzői hangsúlyozzák, hogy eddig egyetlen olyan felzárkózó gazdaság sem élt át pénzügyi válságot, amelynek CERI-indexe 5,0 alatt volt, és az új felmérésbe bevont gazdaságok zömében, köztük Magyarországon e szint alatt jár a mutató.
A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok ingadozása, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-index a három közép-európai EU-gazdaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban a 3-3,8 közötti sávban van.
A vizsgált mezőnyön belül Venezuelában a legnagyobb a pénzügyi válság kockázata: itt a CERI-mutató jelenleg 10, vagyis a lehetséges legmagasabb, tekintettel arra, hogy a venezuelai export 95 százalékát a nyersolajkivitel adja. A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a venezuelai gazdaság már az olajárak tavalyi zuhanása előtt is sebezhető volt, és a helyzet azóta még rosszabbra fordult, elsősorban a kereskedelmi mérleg többletének meredek ívű csökkenése és a „monumentális mértékben túlértékelt” helyi valuta miatt. A ház szerint Venezuela jelenleg fizetésimérleg-válság közepén jár.
A Capital Economics kimutatása szerint a második leginkább válságveszélyes helyen e mezőnyön belül Kína áll, a 8-as szintet meghaladó kockázati mutatóval. Ez részben a kínai tőzsdék 2014 közepe és 2015 közepe közötti meredek felfutásának és az utána következő árfolyamzuhanásnak az öröksége.
A tőzsdei zuhanást az idén sikerült ugyan megállítani, de az eddigi tapasztalatok alapján a pénzügyi válságok az ilyen árfolyambuborékok kipukkadása után átlagosan kilenc hónappal jelentkeznek – hangsúlyozzák a Capital Economics elemzői.
A kínai gazdaságban halmozódó jelentős kockázatokra más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays negyedik negyedéves felmérésében kimutatta, hogy a globális ügyfélkörébe tartozó intézményi befektetők a következő tizenkét hónap fő világgazdasági kockázatának a kínai gazdaság megtorpanását tartják.
A Barclays intézményi befektetési ügyfelei közül a legtöbben – 45 százaléknyian – alapeseti előrejelzésként 6-6,5 százalékos növekedéssel számolnak a kínai gazdaságban a következő egy évben, de egy szignifikáns kisebbség – csaknem 25 százalék – 5-6 százalékos, a vizsgálatba bevont intézményi befektetők 5 százaléka pedig 5 százaléknál is lassabb kínai GDP-bővülést valószínűsített jövőre.
