Valójában a legerősebb hazai agrárvállalkozók közé tartoznak Magyarországon azok a külföldi licitálók, akik az eladott 120 ezer hektárnyi földnek a két százalékát megszerezték – írja a Vs.hu. Mint írják, Pest és Vas megyében is külföldi gazda szerezte meg egy személyben a legtöbb földet, Somogyban pedig – bár a toplista élén két magyar áll –, ha összeadjuk egy belga család összes szerzeményét, fölényesen ők győztek.
Pest megyében egy holland állattartó, Joseph Henri Peter Sevrien Janssen 269 hektárt szerzett meg, több mint 624 millió forintért. Felesége, Huijs-Janssen Suzanne Petronella is adott egy ehhez képest csekély, 25 milliós összeget egy nem egészen 5 hektáros földdarabért. Mindegyik terület Bugyi határában van.
Ők tíz évvel ezelőtt fogtak bele Magyarországon állattenyésztésbe, az újhartyáni tsz akkor omladozó telepén. A Magyar Narancs egy korábbi cikke szerint nem véletlenül kerestek kelet-európai székhelyet, ezen a vidéken ugyanis akkoriban még jóval enyhébbek voltak a környezetvédelmi szabályozások például a trágya elhelyezésével kapcsolatban, mint Hollandiában.
Vas megyében az új és egyben legnagyobb volt állami birtokkal büszkélkedő Marcus Dörr első ránézésre gyökértelen a hazai pályán. Hosszas kutatás után azonban kiderül, hogy licitjével vélhetően az a föld gyarapodott, amelyet az ország egyik legnagyobb birtoktestének gyanítanak, és amely mögött egy német vállalkozót szoktak emlegetni: Helmut Gsukot.
Marcus Dörr ugyanis büki lakcímén kívül annyit árul el magáról, hogy mérnök a GSD Pignél. Márpedig ez Helmut Gsuk cégbirodalmának egyik tagja, amely ezer kocával szaporítja a kismalacok számát. A Helmut Gsuk érdekeltségébe tartozó cégek Ángyán József korábbi agrárállamtitkár jelentése szerint mintegy 9 ezer hektár állami földön gazdálkodtak.
Marcus Dörr most 273 hektárra licitált eredményesen, ami a mérnöknek – kikiáltási áron – 428 millió forintjába kerül. Ezeken a birtokokon eddig a Simicska Lajos tulajdonában lévő Sárvári Mezőgazdasági Zrt. gazdálkodott. Marcus Dörr egy fideszes törvénymódosításnak köszönhetően most srófolhat egyet az áron, és az eddigi díj akár sokszorosát is elkérheti a bérlőtől.
A somogyi Claessens-család fejét már többen, többször is megvédték, hogy nem belga, hiszen Péter immár magyar állampolgár és magyarul is beszél. Ő és öt rokona együttesen 770 hektárhoz jutottak a földárveréseken, ezért több mint 850 millió forintot fizetnek. A családhoz köthető cégek egytől egyig prosperálnak. Állattenyésztő telepeiket folyamatosan fejlesztik, aminek az az eredménye, hogy tucatnyi cégük évente sok milliárd forintos árbevételt ér el, és ezen több milliárd forint nyereségük van.
Ezekre a külföldi tulajdonosokra egyébként általában jellemző, hogy a forgalom 20-30 százalékát is eléri a profitjuk, amit azonban többnyire nem vesznek ki osztalékként, hanem újból beforgatják a termelésbe – vagy éppen a földvásárlásba.
A portál a pályázatok eredményeit átfésülve összesen 26 külföldi névvel találkozott, akik között több száz hektáron gazdálkodó is akadt. Ilyen például a holland Albers Willem Antonius, aki ugyancsak szarvasmarha-tenyésztésben utazik, és ehhez most 218 hektárnyi földet szerzett 371 millió forintért. Komárom-Esztergom megyében ezzel a második legeredményesebb licitáló volt. A 35 éves gazda cége, az Albers Bt. évente 400-500 millió forintért értékesíti áruját, amin legalább százmilliós profitja van.
A Pfneisl-lányok pedig a legmodernebb marketingeszközhöz is értenek, nem csak a borhoz. Az osztrák Katrin Maria Pfneisl most Nagycenken vásárolt be, hogy soproni birtokait kibővítse. A 174 hektárért 486 millió forintot ígért be, ennél többet csak a somogyi Claessens-család költött a földárveréseken.
A Vs.hu szerint a külföldiek számára a hazai termővidékeknek csak egy része izgalmas. A Dunán innen már csak Bács-Kiskunba, Békésbe és Pest megyébe merészkednek el. A Claessens-família somogyi terjeszkedése alapján pedig azt is mondhatnánk, hogy ez a megye a legkívánatosabb az országban a külföldieknek.
Viszont Somogy az egyetlen abból a szempontból is, hogy a külföldiek itt a helyi átlagárnál kevesebbért jutottak hozzá a föld hektárjához. Az ország többi szegletében a külföldi származásúaknak mindenütt a megyei átlagárnál többet kellett fizetniük, ami egyúttal azt is jelenti, hogy többnyire versenytársaik is voltak a liciten – írja a portál.
