Külföldi nagyhalak vásárolják a magyar földet

Több külföldi agrárvállalkozó is jelentős területeket szerzett, főleg Nyugat- és Közép-Magyarországon.

MNO
2016. 01. 18. 12:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A somogyi Claessens-család fejét már többen, többször is megvédték, hogy nem belga, hiszen Péter immár magyar állampolgár és magyarul is beszél. Ő és öt rokona együttesen 770 hektárhoz jutottak a földárveréseken, ezért több mint 850 millió forintot fizetnek. A családhoz köthető cégek egytől egyig prosperálnak. Állattenyésztő telepeiket folyamatosan fejlesztik, aminek az az eredménye, hogy tucatnyi cégük évente sok milliárd forintos árbevételt ér el, és ezen több milliárd forint nyereségük van.

Ezekre a külföldi tulajdonosokra egyébként általában jellemző, hogy a forgalom 20-30 százalékát is eléri a profitjuk, amit azonban többnyire nem vesznek ki osztalékként, hanem újból beforgatják a termelésbe – vagy éppen a földvásárlásba.

A portál a pályázatok eredményeit átfésülve összesen 26 külföldi névvel találkozott, akik között több száz hektáron gazdálkodó is akadt. Ilyen például a holland Albers Willem Antonius, aki ugyancsak szarvasmarha-tenyésztésben utazik, és ehhez most 218 hektárnyi földet szerzett 371 millió forintért. Komárom-Esztergom megyében ezzel a második legeredményesebb licitáló volt. A 35 éves gazda cége, az Albers Bt. évente 400-500 millió forintért értékesíti áruját, amin legalább százmilliós profitja van.

A Pfneisl-lányok pedig a legmodernebb marketingeszközhöz is értenek, nem csak a borhoz. Az osztrák Katrin Maria Pfneisl most Nagycenken vásárolt be, hogy soproni birtokait kibővítse. A 174 hektárért 486 millió forintot ígért be, ennél többet csak a somogyi Claessens-család költött a földárveréseken.

A Vs.hu szerint a külföldiek számára a hazai termővidékeknek csak egy része izgalmas. A Dunán innen már csak Bács-Kiskunba, Békésbe és Pest megyébe merészkednek el. A Claessens-família somogyi terjeszkedése alapján pedig azt is mondhatnánk, hogy ez a megye a legkívánatosabb az országban a külföldieknek.

Viszont Somogy az egyetlen abból a szempontból is, hogy a külföldiek itt a helyi átlagárnál kevesebbért jutottak hozzá a föld hektárjához. Az ország többi szegletében a külföldi származásúaknak mindenütt a megyei átlagárnál többet kellett fizetniük, ami egyúttal azt is jelenti, hogy többnyire versenytársaik is voltak a liciten – írja a portál.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.