Mára egyre inkább egy legújabb kori hűbéri birtokadományozó rendszer látszik körvonalazódni, melyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politikaközeli érdekeltségekkel, rokoni, baráti körökkel, továbbá a globális és hazai spekuláns tőkével köt szövetséget – fogalmaz legújabb elemzésében Ángyán József, aki a második Orbán-kormány idején az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt. Felhívja a figyelmet arra: egyre több jel mutat arra, hogy ma Magyarországon államilag támogatott földspekuláció, intézményesített földrablás zajlik. Ezzel a földügy a helyi közösségek, valamint a spekuláns tőke érdekei összeütközésének „egyik legdurvább terepévé” válik, ami az ennek a folyamatnak egyébként is teljesen kiszolgáltatott gazdatársadalmat és vidéket, ezzel az egész társadalom élelmezési biztonságát végveszélybe sodorja.
Ángyán József úgy véli, Magyarországon azzal kellett és kell ma is szembesülnünk, hogy az államhatalom immár két-három évtizede a gátlástalan zsákmányszerző érdekcsoportok fogságában van, azok igényeit látszik kiszolgálni. Az állam által támogatott spekulatív földszerzés is e magánvagyon-gyarapítást szolgálja. A professzor véleménye szerint a föld olyan nyereséget ígér, amely már eléri a nagy tőkeérdekeltségek ingerküszöbét. A hazai 0,5–3 millió forintos hektáronkénti szántóárak és a hektáronkénti 10–25 millió forintos nyugat-európai szántóföldárbeli különbségek a piacliberalizáció kézzelfogható közelségében elképesztő extraprofit ígéretét hordozzák.
A nemzeti földvagyonból az állam tulajdonában ma még mintegy 2,15 millió hektár terület van, amely 1,7 millió hektár termőterületből (500 ezer hektár mezőgazdasági és 1,2 millió hektár erdőterületből), továbbá 450 ezer hektár művelés alól kivett – például természetvédelmi, honvédelmi és egyéb – területből tevődik össze. Az összesen 1,7 millió hektár állami tulajdonban lévő mező- és erdőgazdasági terület az ország termőterületének 23 százaléka. A kormány – emlékeztet a professzor – 2015-ben úgy döntött, hogy az év végéig dobra veri a tulajdonában lévő mezőgazdasági területek túlnyomó többségét. Ráadásul az így befolyó pénzt nem szándékozik egyértelműen termőföldvásárlásra fordítani.