Újabb mutyigyanús ügyletet akar a kormány eltussolni – forrásaink szerint lényegében ez állhat az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt.-vel kapcsolatos törvénymódosítás mögött. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke múlt héten olyan törvénymódosítást nyújtott be, amely szerint semmilyen adat nem lehet közérdekű, amely aránytalan sérelmet okozna a postának. A képviselő konkrétan csomagküldő szolgáltatás üzleti érdekeire hivatkozott.
Úgy tűnik azonban, hogy nem emiatt kell a kormánypártnak rohamtempóban megváltoztatnia a postáról szóló jogszabályt, hanem a posta és az FHB-bankcsoport között kötött egyéb szerződések miatt. Tóth Bertalan MSZP-képviselő egy évvel ezelőtt mintegy 25 közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Postához, amelyek nagy része az FHB-t és leánycégeit érinti. – Mivel a posta megtagadta a közérdekű adatok kiadását, bírósághoz fordultam, jelenleg 4-5 összevont perben várom az ítéletet – közölte lapunkkal Tóth Bertalan. A képviselő szerint a Németh Szilárd-féle javaslat emiatt került a parlament elé, hiszen ha az Országgyűlés megszavazza, visszamenőleg az összes postával kapcsolatos pert is meg kell szüntetni. A képviselő nem kíváncsi a csomagküldőre, sokkal inkább érdekli, hogy volt-e közbeszerzés a postákon elhelyezett bankkártyás terminálok esetében, amelyeken az ügyfelek a számláikat fizetik be. Ezt a szolgáltatást ugyanis a Magyar Kártya Zrt. nyújtja, amelynek 95 százalékos tulajdonosa az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. (Tegnap egyébként sajtótájékoztatót is tartott a képviselő a témában, ezután jelezte a bíróság, hogy a Magyar Kártya Zrt.-vel kapcsolatos per mára tervezett tárgyalási fordulója a bírónő váratlan megbetegedése miatt elmarad).
De nemcsak a kártyahasználat miatt furcsa, hogy a közel 2700 állami postafiók, lényegében az FHB-bankcsoport számára nyújt ügyfélszolgáltatást közpénzen. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) egyik termékét, a Kincstári takarékjegy pluszt csak postafiókban lehet jegyezni. A Magyar Postában bízó ügyfelek azonban hamar csalódnak, ha rájönnek, hogy nem az állami céggel szerződtek, hanem egy olyannal, amelynek felerészben nem az állam a tulajdonosa. Sőt, a postán történő számlanyitáskor FHB-s kontót kapnak az ügyfelek, vagyis olyan bankcsoport számlájára fizetnek be, amelyik a tavalyi harmadik negyedévben még félmilliárdos veszteséget görgetett maga előtt. Az offshore-lovagok elleni küzdelem során a kormány, úgy tűnik, elfelejtett szólni az állami postának, hogy ne szerződjön olyan céggel, amelynek érdekeltségében akad vállalkozás, amelyet az offshore cégek körében népszerű helyszínen jegyeztek be. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 9,6 százalékos tulajdonosa a Panamában alapított Silvermist Estate ES, miközben az államnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül 7,3 százalékos tulajdoni hányada van. Az FHB Jelzálogbank Nyrt.-ben Spéder Zoltán vállalkozónak 24,05 százalékos tulajdona van, az A64 Vagyonkezelő Kft.-n keresztül.
Ez azért fontos, mert a posta és az FHB közös cége, a Magyar Posta Befektetési Zrt. tulajdonosi hányada fele-fele arányban oszlik meg az állami posta és a többségében magántulajdonban lévő FHB Invest Befektetési és Ingatlankezelő Kft. között. Ez utóbbinak a százszázalékos tulajdonosa az előbb említett FHB Jelzálogbank Nyrt. A Magyar Posta Befektetési Zrt.-n keresztül lényegében az történik, hogy egy részben magáncég által tulajdonolt vállalkozás a postán keresztül állami erőforrásokat használ úgy, hogy az erről szóló szerződéseket nem hozzák nyilvánosságra. Amikor az iratokat perelő Tóth Bertalan ügyében bírósági határozat születhetne, a kormánypárt a postáról szóló törvény módosításával, illetve annak visszamenőleges hatályával tenne pontot a bírósági tárgyalásokra. Tóth Bertalan szerint a kormányzati kommunikációban szinte szó szerint köszönnek vissza az FHB-csoport ügyvédeinek az érvelései, amikor üzleti titokra hivatkozva korlátoznák a közérdekű adatok megismerésének lehetőségét.
A keddi parlamenti vita után sem változott a véleménye Péterfalvi Attilának a postatörvény tervezett módosításáról. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lapunknak megerősítette: abban nincs vita, hogy az üzleti érdekkörbe tartozó adatok esetében indokolt lehet a nyilvánosság korlátozása, tehát az adott piaci szereplőt ne érje hátrány amiatt, hogy az átláthatóság az esetében nagyobb, mint más piaci szereplőknél. Viszont a közérdekű adatok köréből nem lehet kivonni azt, amiről az alaptörvény, illetve több más jogszabály kimondja azt, hogy közérdekű adat. A javaslat ezt a kérdést „rossz helyen fogta meg” – mondta.
Péterfalvi Attila lapunknak reményét fejezte ki, hogy a beterjesztett javaslaton még változtatnak, így nem ez lesz az elfogadott szöveg. Az adatvédelmi hatóság elnöke emellett azt is tervezi, hogy a nemzetközi tapasztalatok áttekintése után ajánlást ad ki a témában. A Magyar Nemzetnek arra a kérdésére, hogy vajon közérdekű adat lehet-e az, amiről a szocialista Tóth Bertalan az FHB-vel kapcsolatban említést tett – vagyis hogy a postánál elhelyezett pénzek egy része magántársaságokhoz vándorol, és ilyen cégek kezelik a postai kártyás fizetéseket is, csak azt nem tudni, hogy a postával „közös vállalatban” működő „Spéder-birodalom” fizet-e ezekért a szolgáltatásokért – Péterfalvi Attila azt mondta: jelenleg nem tud válaszolni, ehhez ismernie kellene a tranzakciókat.
Michel Forst-t, az ENSZ különleges jelentéstevőjét is aggasztja a törvénymódosítás – hangzott el a Hír TV-ben.
(Markotay Csaba)
