Az IMF küldöttségének szokásos éves felülvizsgálatának eredményéről közzétett jelentése megállapítja, hogy a Magyarországon alkalmazott gazdaságpolitikai intézkedéseknek, a kedvező külső környezetnek és az uniós pénzek hatékony hasznosításának köszönhetően a gazdaság növekedési üteme erősödött, a munkanélküliség csökkent.
A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy laza monetáris politika és a költségvetési politika pozitív hatással volt ugyan a gazdasági növekedésre, növelte viszont az állam gazdasági szerepét és a közszféra felé tolta el a gazdasági növekedésre leselkedő kockázatok súlypontját.
Az IMF küldöttségének véleménye szerint az instabil nemzetközi környezetre tekintettel fokozni kellene a külső kockázatok elhárítása és a növekedés motorjának a magángazdaságra áthelyezése érdekében tett erőfeszítéseket.
Növekedésbarát költségvetési konszolidációval fokozni lehetne a gazdaság tűrőképességét a sokkokkal szemben, a jelenleginél ambiciózusabb, az üzleti környezet javítására, a versenyképesség növekedésére és a munkaerő-piaci gyenge pontok elhárítására összpontosító strukturális reformokkal pedig javítani lehetne a gazdaság növekedési potenciálját – vetik fel.
Az IMF jelentése megállapítja, hogy a gazdaságpolitika és a kedvező külső gazdasági környezet – az alacsony globális kamatszint és az alacsony nyersanyagárak –, valamint az uniós pénzek felhasználása nagyban hozzájárult a magyar gazdasági növekedés gyorsításához. A foglalkoztatás növekedése – elsősorban a magángazdaságnak, részben a közmunkának köszönhetően – a krízis előtti szint alá csökkentette a munkanélküliséget.
A termelés növekedési üteme azonban az idén az uniós pénzek (valószínű) csökkenése miatt feltehetően lassul. A tartósan alacsony importárak miatt pedig a maginfláció gyenge marad és az energiaárak emelkedésével, illetve a munkaerő-piaci kínálat szűkülésével párhuzamosan vontatott ütemben éri majd csak el a három százalékos célt – figyelmeztet a jelentés.
A magyar gazdaságra leselkedő kockázati tényezők gyengültek – szögezik le a jelentés készítői. Jelentősen csökkent Magyarország sérülékenysége a külső sokkokkal szemben, a legutóbbi pénzpiaci volatilitás közepette is jól állta a sarat az ország. Változatlanul magas azonban a tőkepiaci finanszírozási igény, ami a feltörekvő piacok kockázati megítélésének egy váratlan és hirtelen bekövetkező romlása esetén tőkekivonáshoz vezethet. Az európai menekültválság további eszkalációja pedig a kereskedelmi kapcsolatok romlását eredményezheti – figyelmeztetnek.
A monetáris politikát az IMF küldöttsége megfelelően megengedőnek találta, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdasági növekedést és az inflációs cél elérését veszélyeztető kockázati tényezők jelentkezése akár további lazítást is indokolttá tehet.
A pénzügyi szektor működésének hatékonysági mutatói javulnak – állapítja meg az IMF, kiemelve, hogy a bankok magánszektornak nyújtott hitelállománya viszont továbbra is csökken. A bankok tőkemegfelelési mutatója ugyanakkor többnyire magas, nyereségességük javul, likviditásuk megfelelő.
Az IMF felveti: a magánszektor hitelezésének növelésére irányuló erőfeszítéseknek jobban figyelembe kellene venniük a járulékos kockázatokat, és időkorlátosnak kellene lenniük. Az elemzés szerint érdemes nagyobb figyelmet szentelni annak, hogy az üzleti hangulati tényezők és a szabályozási környezet hirtelen változásai a hitelkereslet alakulására hátrányosan hatnak.
Az IMF küldöttsége üdvözli jelentésében a nem teljesítő hitelek pénzügyi szektorra rótt terhei enyhítésére tett erőfeszítéseket, hangsúlyozza ugyanakkor a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. (Mark) transzparens működtetésének, valamint irányítási struktúrája megerősítésének a fontosságát.
Az IMF küldöttsége a strukturális reformok folytatását és fokozását javasolja a magánszektor szerepének erősítésével. A magyar növekedést középtávon a viszonylag alacsony termelékenység, környezeti kihívások, munkaerő-piaci hiányosságok, valamint demográfiai tényezők fékezik. Az IMF szerint az állam gazdasági aktivitása háttérbe szorítja a magángazdaság beruházási kezdeményezéseit, ennek hatása viszont hátrányos a termelékenységre és a növekedésre is.
Az IMF az üzleti hangulat javítása érdekében a szabályozási terhek enyhítését, a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá tételét és az állami beavatkozások mérséklését javasolja. A jelentés aláhúzza az adócsalások elleni harc folytatására, a gazdaság kifehérítésére, az adózás ügyviteli terheinek enyhítésére tett erőfeszítések fontosságát.
A versenyképesség javítása érdekében a magas hozzáadott értéket tartalmazó cikkek arányának, a szolgáltatások és a munkaerőpiac hatékonyságának fokozását, illetve a szakképzés erősítését, a magánvállalkozások támogatását javasolja az IMF.
A fiatalok és az idősebbek elhelyezkedésének támogatásában elért eredmények elismerése mellett az IMF küldöttsége még sok tennivalót lát a szakismeretek növelése és nem megfelelő megoszlásának korrigálása területén.
A nemzetközi intézmények egyre inkább elismerik Magyarország gazdasági eredményeit, teljesítményét – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az IMF kedvező értékelése kapcsán.
Hétfőn a Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport olyan értékelést hozott nyilvánosságra, hogy az elmúlt időszakban, a válság óta a magyar gazdaság sérülékenysége csökkent a legnagyobb mértékben.
A tárcavezető utalt arra, hogy a tavalyi, nominálisan 750-800 milliárd forintos évi hiányt jelentősen le akarja faragni a nemzetgazdasági tárca.
