Európa Brexit-járványtól tart

A brit külügyminiszter szerint az uniós államok attól félnek, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, mások is követhetik.

MTI
2016. 02. 14. 15:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Philip Hammondot a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában arról faggatták, hogy milyen esélyeket lát az uniós szabályozási reformokat célzó brit követelések elfogadására a jövő heti EU-csúcson. Hammond szerint valós a félelem Európában attól, hogy ha Nagy-Britannia távozik, akkor a járvány terjedni kezd, a többi EU-tagállamnak ezért nem áll érdekében annak bebizonyosodása, hogy Nagy-Britannia sikeres lehet az EU-n kívül is.

Ugyanakkor az már egyértelműen szerepel az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által nemrég ismertetett egyezménytervezetben, hogy Nagy-Britannia kimaradhat az EU-integráció mind szorosabbra vonásának egyébként törvényileg kötelező folyamatából, emellett megvannak a keretei az euróövezeti és az euróövezeten kívüli EU-tagországok viszonyrendszerének szabályozására is – hangsúlyozta a brit külügyminiszter. Hozzátette: az az alapelv is elfogadott most már, hogy az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

Kijelentette mindazonáltal, hogy jóllehet mindezek alapján már látszanak a megállapodás körvonalai, de sok a nem rögzített elem, amelyekről a következő napokban még tárgyalni kell. Hammond szerint lesznek olyan részei a tervezetnek, amelyekről az uniós állam- és kormányfők személyesen döntenek majd a csütörtökön kezdődő EU-csúcson.

Az egyezménytervezet szövegében „még sok a szögletes zárójel és az üresen hagyott rész, egyes helyeken pedig nem egyértelmű a fogalmazás” – mondta a brit külügyminiszter. Hozzátette: az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának újraszabályozását is még végső formájába kell önteni, meg kell határozni, hogy ez az intézkedés miként illeszkedik majd ahhoz a szélesebb körű szabályozási átalakításhoz, amelynek célja Nagy-Britannia „mesterséges vonzóerejének” csökkentése.

Arra a riporteri felvetésre, hogy egyes kelet-európai EU-társállamok egy év munkaviszonyra szeretnék csökkenteni a külföldi EU-munkavállalóknak juttatott brit szociális ellátások korlátozhatóságának időtartamát, Hammond kijelentette, hogy egy év „semmiképpen sem elégséges”, egyébként is a négyévi időtartam már szerepel a tervezetben. Hozzátette: ha a jövő heti EU-csúcson nem sikerül végleges egyezségre jutni, akkor folytatódnak a tárgyalások.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata volt a Donald Tusk által február elején Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag.

A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.