A lapunk által megkérdezett szakértők felidézték, hogy az MVH nem véletlenül, hanem szükségszerűen jött létre. A hivatal elődje, az egykori Agrárintervenciós Központ (AIK) 1998-ban közvetlenül a közgazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár alá tartozott. Ám ez a központ országos illetékességű, önálló költségvetéssel gazdálkodó szerv volt, s már kezdetben is felvetődött, hogy egyéb feladatai mellett alkalmassá tehető a Brüsszelből származó egyéb támogatások kifizetésére is. Az Európai Unió tagállamai ugyanis a központilag folyósított agrártámogatást önálló, más támogatások kifizetésével nem foglalkozó szervezeteken keresztül utalják át. Szerintük a jelenlegi MVH alkalmas ennek a feladatnak az ellátására, s szinte borítékolható, hogy ha a rendszerhez hozzányúlnak, intézményesülnek majd a kisebb-nagyobb fennakadások, noha az a jelenlegi helyzet ismeretében a napnál is világosabb, hogy az agrárágazatot működtető uniós támogatásokat nem lehet leállítani.
Ha ez mégis bekövetkezne, annak jól belátható következményei lennének nemcsak a gazdákra, de a döntéshozókra nézve is – hívták fel a figyelmet, utalva arra, hogy voltak már traktorok a Kossuth téren, de egészen más volt az, amikor szervezetten jöttek, mint ha a kifizetések elmaradása miatt spontán vagy még szervezettebben jönnének. A támogatásokat minden gazdálkodó belekalkulálja az önköltségbe, piaci zavarok esetén pedig – mint ami most a tejnél, a sertésnél és a baromfinál tapasztalható az alacsony árak miatt – egyes állattartóknál éppen hogy a túlélést segíthetik, tehát sok kisebb gazdálkodónál a lét a tét – mutattak rá.
