Folytatódik a kötvényes panamázás

Újabb országok esetében kapott letelepedési engedélyekre forgalmazási jogot két vállalkozás.

Számításaink alapján a program 2013-as indulása óta – a legolcsóbb díjazással számítva – 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot tettek zsebre a közvetítőcégek csupán ennek az egy programnak tulajdoníthatóan. A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főleg kínaiak), ha legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt csak a gazdasági bizottság által kijelölt cégek forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnapi ülésén eközben támogatta a postai szolgáltatásról szóló törvény módosítására tett javaslat tárgysorozatba vételét. Az ülésen nem szavazták meg Tóth Csaba szocialista képviselő, a gazdasági bizottság alelnökének arra irányuló kezdeményezését, hogy a témát vegyék le a napirendről, miután Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a javaslatot alkotmányellenesnek tartotta. Galambos Dénes fideszes képviselő, aki csatlakozott Németh Szilárd fideszes képviselő önálló indítványához, a bizottsági ülésen kifejtette: a Magyar Posta kétféle tevékenységet végez, egyrészt az egyetemes postai szolgáltatást, másrészt jelen van az üzleti szférában, így a versenypiacon hátrányba kerülne az adatok nyilvánosságra hozatalával. Bartal Tamás, a Miniszterelnökség szabályozásért és kodifikációért felelős helyettes államtitkára az ülésen rámutatott arra, hogy a jelenlegi postai szabályozást mindenképpen meg kell változtatni, mert logikátlan. Azt írja elő ugyanis, hogy az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó adatot közérdekű adatként nem kell kiadni, míg a versenypiacit igen. Szerinte a benyújtott javaslat tágítja azoknak az adatoknak a körét, amelyeket közérdekű adatként ki tud adni a Magyar Posta, ha igénylik. Hozzátette: nem alkotmányellenes a beadott javaslat, mert teljes mértékben összhangban van az alaptörvénnyel, illetve az információs törvénnyel. A vitában szót kapott Tóth Bertalan szocialista képviselő, aki szerint a bíróság most is dönthet úgy, hogy üzleti érdek esetén ne kelljen közérdekű adatot kiadni. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítását kezdeményező fideszes javaslat visszavonását sürgeti. Szabó Szabolcs független képviselő tegnap „eszetlennek” minősítette a törvényjavaslatot, amely alapján nem lenne közérdekű az az adat, amely aránytalan sérelmet okoz a Magyar Posta üzleti tevékenysége szempontjából. – A Fidesznek lételeme a titkolózás, a kormánypárt nem képes megérteni, hogy egy ország működéséhez szükség van arra, hogy az állam és az állami tulajdonú cégek átláthatóak legyenek – közölte a politikus, aki szerint a Magyar Posta adatait az alaptörvénnyel szembemenve próbálják titkosítani.