Folytatódik a kötvényes panamázás

Újabb országok esetében kapott letelepedési engedélyekre forgalmazási jogot két vállalkozás.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának tegnapi ülésén elfogadta azokat a határozatokat, amelyek alapján a liechtensteini VolDan Investments Limited, valamint az Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft. újabb országok esetében kapott engedélyt letelepedési magyar államkötvények forgalmazására, miután a testület két cégnek tavaly decemberben – jogszabályellenesen – visszavonta az engedélyét. – Valami csúszás volt, de nyilván valamekkora limitet kellett meghatározni annak érdekében, hogy a piacon nem aktív cégek helyett olyanok kerülhessenek pozícióba, amelyek valóban érdemi tevékenységet végeznek, és ennek köszönhetően teljesülnek a kötvényértékesítésből remélt államháztartási bevételek – reagált Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke arra a felvetésünkre, hogy miért nem tartotta be a testület az általa szabott hároméves határidőt.

Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a gazdasági bizottság a saját határozatait sem tartja be. A testület tavaly december 15-én két közvetítőcégnek – a Szingapúrra specializálódott Euro-Asia Investment Management Pte. Ltd.-nek és a többek között azerbajdzsáni, kazah, thaiföldi, illetve indonéz állampolgárokra koncentráló Discus Holdings Ltd.-nek – vonta vissza a forgalmazási engedélyét, mondván: nem értékesítettek az elmúlt három évben legalább száz államkötvényt. A forgalmazási engedélyeket úgy vonták vissza, hogy egyik cég esetében sem járt még le a limit teljesítésére három évben megszabott határidő: a Discus Holdings 2013. április 29-én, míg a Euro-Asia Investment Management 2013. június 10-én kapott engedélyt letelepedési államkötvények forgalmazására. Amennyiben a testület a törvény hatálybalépésétől számítja a három évet, akkor sem stimmel az időpont, hiszen 2012. december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály, miközben a bizottság 2015. december 15-étől datálta visszavonási határozatait.

Bánki Erik arra kérdésünkre, hogyan fordulhatott elő, hogy két liechtensteini cég kérelme négy nappal hamarabb érkezett be a bizottsághoz, mint ahogy kiadta volna a nagyhercegség cégbírósága, azt felelte: „Akkor még nem én voltam a bizottsági elnök.” A gazdasági bizottság ugyanis rejtélyes módon azelőtt (2013. május 23-án) ütötte rá a pecsétet a VolDan Ltd. kötvényforgalmazási kérelmére, hogy azt a liechtensteini igazságügyi hivatal kiadta volna (május 27-én). A bizottság elnöke elismerte ugyanakkor, hogy a kötvényforgalmazásra nem írt ki a testület pályázatot. – Minden esetben maguktól jelentkeznek a cégek, a bizottsághoz kérelmek futnak be, amelyeket a testületi üléseken bírálnak el a gazdasági bizottság tagjai – tette hozzá. A kötvénypiacon magasnak számító 23–28 százalékos haszonkulccsal kapcsolatban azt mondta: „Nem én terjesztettem elő azokat a javaslatokat, amelyek alapján az egész kötvényértékesítési szabályokat megállapították.” Arra a kérdésünkre, miszerint nem zavarja-e a közvetítőcégek extraprofitja, már nem válaszolt.

Számításaink alapján a program 2013-as indulása óta – a legolcsóbb díjazással számítva – 74, míg a drágább szolgáltatási árral szorozva 95 milliárd forintot tettek zsebre a közvetítőcégek csupán ennek az egy programnak tulajdoníthatóan. A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főleg kínaiak), ha legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt csak a gazdasági bizottság által kijelölt cégek forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnapi ülésén eközben támogatta a postai szolgáltatásról szóló törvény módosítására tett javaslat tárgysorozatba vételét. Az ülésen nem szavazták meg Tóth Csaba szocialista képviselő, a gazdasági bizottság alelnökének arra irányuló kezdeményezését, hogy a témát vegyék le a napirendről, miután Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a javaslatot alkotmányellenesnek tartotta. Galambos Dénes fideszes képviselő, aki csatlakozott Németh Szilárd fideszes képviselő önálló indítványához, a bizottsági ülésen kifejtette: a Magyar Posta kétféle tevékenységet végez, egyrészt az egyetemes postai szolgáltatást, másrészt jelen van az üzleti szférában, így a versenypiacon hátrányba kerülne az adatok nyilvánosságra hozatalával. Bartal Tamás, a Miniszterelnökség szabályozásért és kodifikációért felelős helyettes államtitkára az ülésen rámutatott arra, hogy a jelenlegi postai szabályozást mindenképpen meg kell változtatni, mert logikátlan. Azt írja elő ugyanis, hogy az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó adatot közérdekű adatként nem kell kiadni, míg a versenypiacit igen. Szerinte a benyújtott javaslat tágítja azoknak az adatoknak a körét, amelyeket közérdekű adatként ki tud adni a Magyar Posta, ha igénylik. Hozzátette: nem alkotmányellenes a beadott javaslat, mert teljes mértékben összhangban van az alaptörvénnyel, illetve az információs törvénnyel. A vitában szót kapott Tóth Bertalan szocialista képviselő, aki szerint a bíróság most is dönthet úgy, hogy üzleti érdek esetén ne kelljen közérdekű adatot kiadni. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítását kezdeményező fideszes javaslat visszavonását sürgeti. Szabó Szabolcs független képviselő tegnap „eszetlennek” minősítette a törvényjavaslatot, amely alapján nem lenne közérdekű az az adat, amely aránytalan sérelmet okoz a Magyar Posta üzleti tevékenysége szempontjából. – A Fidesznek lételeme a titkolózás, a kormánypárt nem képes megérteni, hogy egy ország működéséhez szükség van arra, hogy az állam és az állami tulajdonú cégek átláthatóak legyenek – közölte a politikus, aki szerint a Magyar Posta adatait az alaptörvénnyel szembemenve próbálják titkosítani.